Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
265 368) Súrlódás’ nagyságát nővesztő körülmények. Coulomb- féle surlásmérön tett tapasztalatok szerint a súrlódás annál nagyobb : a) Minél nagyobb azon erő, melylyel egyik test a másik’ felületéhez nyomatik. &) Minél göröncsösebb az egymást dörzsölő testek’ felülete. c) A puha és rostos felületű testeknél, például : bőrnél, posztónál, annál nagyobb a súrlódás, minél nagyobbak az egymást érintő felületek. A kemény testeknél ellenben a súrlódás’ nagysága, a felületek’ nagyságától független ; mert minél nagyobb felülettel érintkeznek a kemény testek, annál kisebb erővel nyomatnak egyik’ domborodásai, a másik’ völgyeibe. d) A sebesség egynemű testeknél nem látszik nagyobbítani a súrlódást ; mert nagyobb sebesség esetében egyenlő idő alatt több göröncsök ütköznek ugyan össze ; de az idő’ rövidsége miatt az érintkező test’ üregeibe kevesebbé merülnek. A különnemü testek között ellenben, például : fák, és fémek közt, sebesség nöttével a súrlódás is nő. e) Az egynemű testek közt többnyire nagyobb a súrlódás, mint különneműeknél. így nagyobb súrlódást szenved vas vas fölött, mint sárgaréz, vagy horgany fölött; mert az egynemű testek’domborodásai és völgyei jobban összeillenek. P Fákban, és más rostos felületű anyagokban a súrlódás’ nagysága még a mozgás’ irányától is függ. így fenyőfa, fenyőfa fölött nagyobb súrlódást szenved, midőn szálaik egyenközüek, mint midőn azok egymásra merőlegesek. g) Meleg a fémeknek, nedvesség a fáknak súrlódását nevezetesen nagyítja ; mert fémek meleg által, fák pedig nedvesség által észrevehetöleg kiterjednek, és igy üregeiket kitárják. h) A csúszó mozgásnál nagyobb a súrlódás mint a forgónál; mert csúszó mozgásban a testek’ göröncsei számtalanszor összeütköznek, a forgóban pedig csak egymás’ üregeibe merülnek, és vagy semmi, vagy igen csekély ütközéssel azokból ismét kimerülnek. 369) Súrlódás’ nagyságát kisebbítő körülmények : а) A súrlódást okozó nyomásnak, a mennyire többi körülmények engedik, a lehetőségig kisebbítése. б) Az egymást dörzsölő felületek’simítása; mit azonban fökép a lapos felületeknél, egész a tükörsimaságig hajtani nem tanácsos,
