Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
257 esetet különböztetünk meg, t. i. az ütött test, vagy mozdulhatlan, vagy nyugvó de mozdítható, vagy mozgásban létező tömeg, s mindegyik esetben előbb a rugalmatlan, azután a rugalmas testek’ ütközés utáni irányát, és sebességét keresendjiik. a) Ha rugalmatlan az A (117. rajz) ütő test, és MN lapba BA vonal által jelentett erővel vagy sebességgel ferdén ütközik, azt/lfiV lapra nézve BD = EA (píiV), és BE = DA C 1 MN) melléksebességekre feloszthatni. Ez utolsó, mivel MN lapra merőleges, attól megsemmisíttetik (354, VI), EA pedig a lappal egyenközü ütközés után is megmarad ; tehát A test ütközés után EA = AF sebességgel halad. aa) Ha A test rugalmas, MN lapra merőlegesen ható DA mellék-sebessége az összenyomás’ pillanatában megsemmisíttetik ugyan, de a kiterjedési pillanatban ellenkező irányban tökéletesen visszaállíttatik (359. VI), EA = AF sebessége pedig ütközés után is mind nagyságára, mind irányára nézve változatlan marad; ennél- 1 fogva A test ütközés után AD, és AF irányú, és nagyságú sebességektől késztetik, tehát az ezekből eredő irányban AC sebességgel a laptól visszahajtalik. — Ezen esetben BAD beesési szög egyenlő DAC visszahajtási szöghez ; mert BAD A, = CAJA-hez. Azonban midőn A test a tökélyes rugalmasság hiánya miatt DA merőleges sebességének csak például AG részét kapja vissza, akkor AF, és AG sebességekből szerkezeit AGHF egyenköz AH átlóján menend ; és igy irányával BAD eset szögnél nagyobb visszhajtási szöget képezend. ő) Midőn A (118. rajz) rugalmatlan test szintén rugalmatlan és nyugvó a testbe BA sebességgel ütközik, az ütközés épen úgy történik, mintha ezen test érintkezési pontján, a tömegeik’ középpontját összekötő Aa vonalra merőlegesen húzott MN lapba ütköznék. Fel- Jedlik Természettan. I. k. 118. rajz. 17 ►
