Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
258 osztván tehát BA sebességet BE = DA, és BD — EA melléksebességekre, látnivaló, hogy EA sebesség MN lapra semmi ütközést sem gyakorol, s azért továbbá is A test részére fönnmarad, és lesz : AF=EA; DA sebesség pedig, minthogy MN-re merőleges, egész nagyságával A és a testek közt egyenes ütközést okoz. Ha egyszerűség végett feltesszük, hogy A = a, BA sebesség ezen egyenlő tömegek közt egyenlően feloszlik (354. V), és igy a testnek ütközés utáni sebessége lesz ag=l/2 DA ; 4-nak pedig marad AG = y2 DA ; de mivel 4-nak még AF sebessége vagyon , ütközés után AF és Atí sebességekből eredő AC sebességgel, és iránynyal haladand. bő) Ha A és a (lásd 118. rajz) rugalmas, és egyenlő tömegű testek, akkor A egész DA sebességét a test’ nyugvásával kicseréli, honnét ütközés után ad = AD sebességgel menend, A pedig a fönnmaradott AF = EA sebességet használandja. c) Ha A és a (119. rajz) rugalmatlan, és egyenlő tömegű testek BA és ba sebességekkel hajtatván összeütköznek, az érintési 119. rajz. ponton gondolt MN lapra nézve véghezvitt felbontás szerint egyenközü sebességeik BD = EA és bel = ea ; mellyek, mivel az ütközéshez nem járulnak, azután is változatlanok maradnak, és igy az ütközés után MN lappal egyenközös sebességeik lesznek: AF — EA, és af=ea. Ugyanezen testeknek MN lapra merőlegesen ható sebességeik BE = DA és be = cla; minthogy ezek a fölvett egyenlő, és rugalmatlan tömegek közt egyenes ütközést eszközölnek, azoknak ütközés utáni DA—da közös, és MN lapra merőleges sebességük lészen : -----------(354,111). Ezen kitétel’ értékét A tömegre AG, a tömegre ag vonal képében alkalmazván, világos, miként A tömeg ütközés után AF és AG sebességekkel , a tömeg szintén af és ag sebességekkel bir ; az első tehát AC, emez pedig ac irányú, és nagyságú sebességgel menend.
