Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
256 Példák: / ) Ha az, ütő I ülütt leslben M = 4 C = 10 Il II O CTa 1 lesz C c‘ X 1 Il II 2) Ha az ütő ütött testben M = 8 m = 8 1 lesz C = 0 C =r 10 c = 0 c‘ = 10 3) Ha az ülő 1 ütött testben Il II O 00 m = 12 c — 5 1 lesz C‘ c‘ = 4 = 9 4) Ha az ütő ütött testben M — 8 C — 10 m = 20 c ——4 1 lesz C c' =—10 = 4 5) Ha az ütő ütött testben M = 2 C — 10 m = 3 c =—5 1 lesz : C c‘ = —8 II. Czikk. A teste i’ ferde ü t k Ö Z é s é r 361) Midőn a test (117. rajz) egy mozdulatlan iP/iV lap felé akkép hajtatik, hogy BA iránya a lap’ menetével hegyes szögletet képezzen, abba ferdén ütközni mondatik. Azon pont (A) melly- ben a lapot érinti, beesési pont-. abból a lapra merőlegesen húzott AD vonal beesési merőleges ; az ütköző test ütközés előtti irányát mutató BA vonal beesési irány ; az ütközés utáni irányát jelentő pedig visszahajtási irány ; a beesési merőleges és beesés-irány által képzett BAD szöglet beesési szög ; az beesési merőleges és visszahajtás-irány által képzett szöglet pedig visszahajtási szög nevet visel. 362) Az ütköző testeknek ferde ütközés utáni irányuk, és sebességük. Ezeknek könnyebb meghatározhatása végett, három 117. rajz.
