Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

255

c) Ha a két szélső golyók a és f fölemeltetvén egyszerre bocsáttatnak le, azoknak mindegyike ellenkező irányban visszalöketik , mert az ütközés alatt a nyugvóan maradott golyók küzbenlétök által sebességeiket egymással kicserélik (359, IV).

d) Ha a golyó sor egyik végén egy , másik végén két golyó egyszerre, boesáttatik le, azon végén, hol egy bocsáttatott le, kettő; hol pedig kettő bocsáttatott le, egy fog fülemelkedni , a már említett okoknál fogva.

e) Végre ha a golyók nem volnának egyenlő nagyságúak , hanem a-tól kezdve mindegyik felényivel kissebb , és a fölemelt a golyó C sebességgel ütköznék 6-be, akkor az ötödik ütöttnek, f golyónak sebessége (VII) képlet

25C 25C 32-C 32' 32' C 1024' C

szerint lenne : =----------------=----------=---------=------------= --------- =

(

1 -Vs f 3 "Vs 243 243 243

1+j) (y) ír

4,213 . .. C ; azaz : f golyó fölemelkedési sebessége több mint négyszer akkora lesz az a golyó’ leesési sebességénél. Ugyanezen módon kiszámíthatni azon sebességet is , mellyel a 100 rugalmas golyókból álló sorozatnak utolsója ellő— kelik , ha a sor’ elejétől kezdve az utolsóig minden következőnek tömege felé— nyi volna az előbbinek tömegénél, és az első 1 lábnyi sebességgel ütköznék a többi nyugvó golyók’ sorába ; mert (VII) képlet szerint lenne a keresett 2" 2"

sebesség :

0+7)" ciy

99 Log 2—99 (Log 3—Log 2), kiszámítva = 2338460000000 láb , vagy 97435875 mértföld.

III. Jegyzék. (VII)—dik képletben jelentett ütközési törvényből Prechtl után *) értelmezzük azon szembeszökő tüneményt is , melly a Jessop angol mérnök által feltalált szikla-szétvettetési módban előfordul. O szerinte tudniillik a szétvetendö sziklában elegendő mélységű lyuk furatik , s annak alsó üregébe töltött lőpor vékony papircsö által a lyuk szájáig közlekedésbe hoza- tik , azután az üreg száraz , és agyag részektől megtisztított homokkal betöltetik. Ha már most a homokból kiálló papircsö által a lőpor fellobbantatik , a sziklát előbb szétrepeszti, mint a lyukba töltött homokot kitaszíthatná. Ezen csudálatra méltó tüneménynek oka abban rejlik , hogy a száraz homok egyes szemecskéi az üveggel nagy hasonlatossággal bírván rugalmas testek gyanánt tekintendők ; a lőpor’ ineggyulásakor tehát a homoknak csak legfelsőbb rétege löketik ki a lyukból , többi pedig meggyözhetlen ellenállással benne nyugvásban marad; mi alatt a szikla, összefüggő részeinek legcsekélyebb mozdítására is szétreped. Ezen megfejtés’ helyességét azon körülmény is igazolja, hogy ha homok helyett hamu, fürészpor, vagy föld használtatik , a szikla’ szétvette- tése nem sikerül. (Lásd Handbuch der Naturlehre von Munche, 1. Theil. 63. lap)_ Ugyanezen okból érthetni, miért vettetnek szét a puskacsök is , ha a puha- nyos fojtás helyett homok , vagy hó töltetik beléjek.

*) Gilb. Annal. XXIII. kötet, 249. lap.