Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
254 (315) s minthogy a tökéletesen rugalmasságú test a mozdulatlan laptól ugyanakkora sebességgel visszapattan , minövel bele ütközött (359. V) ; szükségképen visszapattanási sebessége lenne szintén 2 ^/~gH, és ezzel fölfelé II magasságra hágna (342). Ellenben ha egy tökéletlen rugalmasságú test H magasságból az említett lapra leeresztetik , az csak valamelly Jí-nál kisebb h magasságra fog visszaugrani, tehát visszapattanási sebessége leend 2J/ gA, melly annál kisebb leend , mint 2 j/^gH, minél kisebb rugalmasságú a leeresztett test ; áll tehát : 2 K3lI: 2|/"gh 2^ 9h E— — - __ 2 V & = 1 : E, és innen azaz : a rugalmasság velejárója egyenlő azon hányados' négyzetes gyökéhez, melly a visszapattanási magasságnak a leesési magassággal véghez vitt elosztásból keletkezett. — Azonban tévedés kikerülése végett E velejáró mindig ugyanazon körülményhez képest lészen meghatározandó, mellyben az ütközés történik, vagy más szóval : a tökéletlen rugalmasságú test, ha nem gömbalakú , ugyanazon pontjával essék a mozdulatlan lapra , mellyikkel az ütközésben érintkö- zik , mert ugyanazon tömeg különböző pontjaiban rügalmassaggal szokott bírni. (Lásd Kayser's Handbuch der Mechanik 1842. 322 lapon). II. Jegyzék. A rugalmas testek ütközéséről elősorolt törvényekből értelmezzük Mollet ütközési készületén tapasztalható tüneményeket. Ezen készület t. i. nem egyéb , mint elefántcsontból készült, és egymást érintő golyóknak sorozata , mellyeknek mindegyike egy vagy két fonalról felakasztva lévén úgy függ, hogy középpontjaik egyenes , és fekmentes vonalban létezzenek. a) Ha ezen a, b, c, d, e, f, (116. rajz) rugalmas , és egyenlő nagyságú 116. rajz. golyók’sorozatának egyikszélsöje a fülemeltetvén elbocsáttatik , az ütközés megtörténtével a másik szélső f azonnal fölemelkedik, többi közbenlevők pedig nyugvásban maradnak ; mert ezen esetben a tömegek egyenlők lévén a golyó sebességét 6 golyó nyugvásával kicseréli , b golyó ismét nyert sebességét c golyó nyugvásával felváltja , és igy ) tovább (359, V), mig végre az utolsó f golyónak nyert sebességével fölemelkednie kell. Ezen tünemény oka a (VII) képletből is kivezethető. b) Ha az emlitett golyók sorozatának egyik végén a és 6 golyók emeltetnek fel, azok leeresztése után a sor’ másik végén is kettő fog fölemelkedni, t. i. b ütésére f, a ütésére pedig e.
