Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

— 244

350) Meghatározni a hajtási szöglet’ nagyságát, melly alatt a testnek bizonyos v sebességgel hagyittatni kell, hogy az adott magasságra fölemelkedjék. Az adott hajtás-magasság lévén :

r- sin2 «

h — ~— ----- (346), lesz:

4 9 4gh

sin2 a = — — , és innen

/. Jegyzék. Ha kerestetnék azon hajtási szöglet, melly alatt, v sebességgel hagyitott test bizonyos magasságban létező F ponton (111. rajz, 240 lapon) keresztül menjen , az csak terjcdelmesb hányitás által határozható meg ; de erről lásd Brewer’s Lehrbuch der Mechanik II. Theil Seite 54.

II. Jegyzék. A hagyitott testek’ elméletileg meghatározott hajtásmagassága , és tágulata , hajtási sebessége, és szöglete igen érezhetöleg különböznek a gyakorlatban tapasztaltaktól ; mert :

a) Igen nehéz például egy ágyúból kilökött golyónak sebességét minden esetre megmérni ; minthogy ez nemcsak a lőpor’ mennyiségétől , hanem annak minőségétől is függ.

b) A hagyitott test valódilag nem hajtalékot, hanem kerülék-ívet törekszik megfutni ; ennélfogva a nehézségi erő irányai egész hajtás-távolatban egymással nem maradnak egyenközuek , mint az elméletben föltételeztetik.

c) A lég’ ellenállása miatt sem a hagyitási sebesség nem marad állandó, sem a nehézség által okozott mozgás egyenletesen sebesedö.

dj Végre az ágyúból vagy puskából kilőtt golyó a csőben szenvedett súrlódás által oil y forgásba hozatik, mellynek iránya a hagyitási iránynyal a golyó’ egyik felén megegyez , másik felén ellenkezik; minélfogva a golyó egyik felén nagyobb légellenállást tapasztalván , a különben megtartandó irányától észrevehetőleg eltérni kénytelen. Ezen irányt változtató körülmény’ elhárítása végett igen czélszerü a puskacsők’ belsejét csavar-alakú barázdákkal ellátni ; mert ezek által a kilökött golyó megteendő útjára nézve merőleges síkban forogni kényszeríttetik, és igy a reája ható légellenállás mindenfelől egyenlő marad. Ezekről lásd: Aeue Grundsaetze der Artillerie, enthaltend die Bestimmung der Gewalt des Pulvers, nebst einer Untersuchung über den Unterschied des Wiederstandes der Luft in schneller und langsamer Beicegung. Aus dem Englischen des II. Benjamin Robins, übersetzt, und mit vielen Anmerkungen versehen von Leonard Euler, Berlin 1745. És: Gehlehr's physikalisches Wörterbuch, I. B. Seite 742.