Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
240 Hl §. Az oldalaslag hagyított testek’ mozgásáról. 343) Az oldalaslag, azaz a függélyes vonallal szögletet képző irányban hagyított testre működő erők, t. i. a hagyító, és nehézség , szöglet alatt működnek, s minthogy a hatalmunkban létező hagyító erő által eszközlött v sebesség jóval is kisebb azon végső sebesség’ felénél, mellyet a test szabad eséssel a föld’ középpontjáig nyerne, a 272. szám b) pontja alatt mondottaknál fogva minden hagyított test olly kendéket törekszik leirni, mellynek üres gyú- pontja a hagyított testtől nem messzire van, a nehézségerö’ középpontját magában foglaló gyúpontja pedig a földgömb' középpontjával összeesik. Ennélfogva a hagyított test által leírandó pálya igen összenyomott kendék, mellynek mi a föld’ színén csak azon kis részét láthatjuk, melly minden észrevehető hiba nélkül hajtaléknak tekinthető, s azért mondani szoktuk, hogy a hagyított testek hajtalék-görbületü útat futnak meg, mellynek metszékei úgy vannak mint a megfelelő rendékek’ négyzetei. Legyen az AB (111. rajz) irányban hagyított test által leirt hajtalék-görbületü út ACD, ennek két szélső pontját összefoglaló egyenes AD vonal a hajtás tágulata; legmagasabb ^pontjából AD-re merőlegesen bocsátott CE vonal a hajtás' magassága ; azon idő, melly- ben a test ACD útat megfutja, hajtás’ idejének, a hagyítási irány, és hajtás’ tágulata közti BAD=n szöglet hajtás szögének neveztetik. 344) Adatván a hagyítási sebesség v ,és hajtási szöglet, ACD útnak bármelly pontja, például F, meghatározható, mellyben a hagyított test bizonyos t idő után létezik. Mert e végre nem egyéb kívántatik, 111. rajz.
