Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
223 mellyek egymással végetlen kis szöglet alatt összeköttetvék, következik , hogy körív, vagy más folytonos görbületü lejtőn a legördülő test a lejtő’ magasságának megfelelő sebességéből végetlen keveset, azaz semmit sem veszít. 323) A lejtőn, és szabadon eső testek által egy időben megfutott s‘ és s téreket, és értékeiket összehasonlítván, áll e jelen arány : s1 : s=gt2 sin « : gt2 ; avagy / . . , AB s : s = sin a : 1 ; de sin a = __; tehát AC s1 __AB S AC' i; avagy s':s = AB: AC-, azaz : a lejtön megfutott tér ngy viszonylik a szabad esés által egy ülőben megfutott térhez, mint a lejtő’ magassága annak hosszához. 324) Az előbbi állítmányból következik : a) Hogy könnyen meghatározható azon tér, mellyet vala- melly test a lejtőn ugyanazon időben megfut, mellyben a lejtő magasságán szabadon esnék. Bocsátván t. i. B szögből (102. rajz) a lejtőre BD merőlegest, lészen a keresett tér AD ; mert : s‘ : s = AB: AC (323) ; de mivel ABC Ifi ABD AB : AC — AD : AB ; tehát s‘ : s = AD : AB. És megfordítva, meghatározható azon magasság, mellyet a szabadon eső test megfut, mig a lejtőn bizonyos F pontig gördülne. Ugyan is a lejtőnek adott F pontjából FE merőlegest emelvén míg a lejtő’ magasságának irányába nem vág, lesz AE a keresett magasság ; mert ismét : s' : s=AB : AC ; és mivel ABC ífl AFE AB : AC = AF: AE ; tehát s': s = AF: AE. bj Hogy a körnek mindegyik nem fekmentes AD, AE, AF (103. rajz) húrját, mint lejtőt egy golyó épen azon idő alatt futná 102. rajz.
