Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
219 7) Mekkora tért fut meg a test szabad esésének 9-dik mperczében ? Fel. (>0 szerint s = (2' 9 — 1) 15,5 = 263, 5'. 8) Hány fontnyi ütést gyakorol a czőlöpverögépnek 100 fontos kosa a földbe verendő czölöpre , ha arra 4 lábnyi magosságról esik ? Fel. Minthogy 4 lábnyi magosságot (£) képlet szerint \/~4y 4 végső sebesség illeti, ennek négyzete pedig — 4g. 4 = Í6g = 16- 15, 5, tekintettel lévén a 259-dik szám alatti Jegyzék 6) pontjára , leend a keresett ütés nagysága : K= 0,5- 100^,16- 15, 5 — 124000 ÏÏ. 9) Mekkora azon ütés , mellyet egy 80 fontos bomba gyakorol, midőn 3600 lábnyi magosságra fölemelkedvén onnét leesik. Fel. A mondott magosságnak megfelelő sebesség (£) szerint J/~4g- 3600 , ennek négyzete = 4g. 3600 = 4- 15,5’ 3600 ; leend tehát a bomba által eszközlendő ütés’ nagysága : K = 0,5 • 80, 4 • 15,5 • 3600 = 8928000 u. II. Jegyzék. A szabad esést illető képletek’ eredményét a tapasztalás teljes pontossággal nem igazolja ; mert az eső testnek vagy lég , vagy másféle közeg mindenkor ellenszegül. Innét vagyon hogy ezen tárgyban az elméleti, és gyakorlati eredmény között sokszor igen jelentékes különbség vagyon. Mindazáltal szükséges a szabad esés’ törvényeinek ismerete , különben a légben történendő esés’ sebessége , ideje , és megfutott téré meg nem határoztat- hatnék. II. Czikk. A testek’ lejtön eséséről. 316) Minden lap, melly a fekmentes síkkal hegyes szöget képez, lejtő nevet visel. Ha tehát Cx (98. rajz) a fekmentes lap’ füg98. rajz. gélyes átmetszetét jelenti, ACvonal a lejtőnek átmetszetét jelentheti. AB vonal, melly a lejtő’ leg- fölsöbb pontjából a legalsó pontján átmenő fekmentes síkra merőlegesen bocsáttatik, a lejtő’ magassága, BC annak alapja; a lejtő és alapja közti « szöglet pedig a lejtő hajlási szöglete. Miként a testek lejtöni esése teljes tisztaságban kitűnjék, ezt, valamint a szabad esés’ elméletében tettünk, minden akadály nélkülinek tekintendjük. 317) A lejtőn eső lest' mozgása egyenletesen sebesedö. Képzeljünk AC lejtőre (99. rajz) egy golyót helyezve, ennek p súly-
