Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
217 ha pedig a fokosztályzat előtti Q-hoz még egy p kis terhelmény tétetik, annak túlsúlya által mind a két Q mozgásba jő, de az általuk t idő alatt megfutandó Gt- tér annyival kisebb lesz gt2 térnél, mellyet p terhelmény szabadon esve azon idő alatt leírna, a mennyivel Q-}-Q-]-p^> p-nél, azaz : állni fog e következő arány : Gt2:gt2=p: 2Q-]-p’, honnét =(“>■ 9 = Ha Q = 4600 szemer, p = 50 sz. t = 8 mpercz ; tapasztalás szerint lesz Gt2= 64 ujjnyi tér, és G= 1 ujjnyi tér ; ezen értékeket az imént nyert egyenletben helyettesítvén lesz : '9200+50^ 9250 9 = ( 9200+50^ To- ) 185 50 J 50 ujjnyi , avagy 15,5 bécsi lábnyi tér. 315) A szabad esés’ első másod- perczében megfutott g tér’ értékét az egyenletesen sebesedö mozgás’ képleteibe G helyett tevén, lesz : a) Azon végső sebesség, mellyet a szabadon eső test t idő alatt nyer, c = 2gt, (249, VI) .... («). b) Azon tér, mellyet a szabadon eső test t idő alatt megfut, * = gt2, (249, VIII) . . . 05). c) Azon idő, mellyben c végső sebesség létre hozatik, az («) képletből lesz : c t = 2 9 <J)d) Azon idő, mellynek lefolyta alatt bizonyos s tér megfut- tatik, (/5) képletből lesz : t = V\ (*).
