Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

214 anyagnak a saját összetartásának (f) befolyása mellett, annál na­gyobb viszonyos erőssége; minél nagyobb szélessége, és magas­ságának négyzete, s minél kisebb hosszúsága ; tehát a hasáb szé­lességét 6, magasságát A, hosszát l betűvel jelentvén, lesz a viszo- fbh3 nyos erősség : v = —j~. I. Jegyzék. Mivel a viszonyos erősség azon P teher által méretik , melly a hasáb’ végére akasztatván azt eltörni képes ; az egymásra ható , és egyen­súlyban létező erők’ elméletéből áll P. l = fbh2 ; honnét azon súly, mellyet fhh­egyik végén megerősített hasáb másik végén eltörésig megbir , lesz : P = -j~. — Ha a fekmentes hasáb mind a két végével erős támaszokon nyugodnék , s P l az eltörést eszközlö P súly annak közepére akasztatnék, lenne : —= fbh?, honnét P = —-—, azaz: ezen helyzetben az említett hasáb előbbi súlynál négyszer annyit bírna el. — Továbbá ha az imént említett módok szerint meg­erősített hasábra rakott teher, annak egész hosszában egyenletesen volna fel­osztva ; akkor a törést okozandó teher’ nagysága mind a két esetben az előb­bieknél két akkorára rúgna. — Ugyanezen elveknél fogva könnyű átlátni : miért áll a törésnek jobban ellen egy üres henger, mint ugyanazon tömegű tömör (massiv) henger ; minek bölcs alkalmazását a növények’ száraiban, madarak’ tollaiban, és állatok’ csontjaiban szemléljük. II. Jegzék. Midőn valamelly testre eltűrése végett erő alkalmaztatik ; a test előbb meghajlik , mi által a homorú oldalán létező részecskék közelednek, a domborún pedig távoznak egymástól ; utóbb elválnak ezek , még pedig a törékeny testeknél a törési átmetszetbe esők egyszerre ; — ellenben szijjos testeknél csak egymás után. — Minthogy pedig azon meghajlás’ eszközlésére, melly a törést megelőzi, bizonyos idő kívántatik , érthetni : hogy ha a törésre különben elegendő nagyságú nyomó teher az eltörendő testen sebesen tovább surran , azt el nem törheti ; mert az idő’ kicsinysége miatt a szükséges meg­hajlást létre nem hozhatja. — Innen van , hogy vékony deszkán sebesen végig futhatni, vékony jégtáblán keresztül csúszhatni a nélkül, hogy az első el, a másik betörnék. 310) A visszaható erősség' nagysága különböző; a mint a szétzúzandó test rövid, vagy hosszú. — Első esetben a nyomott test rövidebbé, és vastagabbá lesz ; azután a felső részei vagy lesi— kamlanak az alsóbbak fölött; vagy ékek gyanánt nyomulnak az alsóbbak közé, vagy függélyes levélkékre, és szálakra oszlanak, azután pedig összezuzódnak. — Második esetben a test, előbb meg­hajlik , azután válnak el részei egymástól ; ezen esetben a vissza­

Next

/
Thumbnails
Contents