Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

215

ható erősség a test’ szélességével, magasságának köbével egyenesen (itt a magasság által egy négyszögü átmetszetnek legkisebb oldala értetik) és a test’ hosszának négyzetével visszás arányban vagyon. Lásd Eytelwein's Handbuch der Statik fester Körper, II. kötet, 431—433 lap.

!

» MÁSODIK SZAKASZ.

Szilárdmoztan.

C Geodynamica ).

311) Mivel a szilárd testek, és azoknak részecskéik többnyire vagy a nehézségi, vagy az elemi erők által hozatnak moz, gásba ; előbb a nehézségi, azután az elemi erőket illető moztant tárgyalandjuk.

1. FEJEZET.

»

Szilárdmoztan a nehézségi erőre nézve312) Valahányszor a szilárd test’ egyensúlyi állapotára szükséges, és 284-dik szám alatt kifejtett körülmény hiányzik, annak mindannyiszor a folytonosan reá működő nehézségerö által a föld’ középpontja felé mozdittatnia, azaz esnie kell (27). Az esési mozgás különféle szempontok tekintetéből különböző, nevezetesen :

a) Ha az eső testre a nehézségerön kívül semmi más erő nem működik, szabad esésnek ;

ő) Ha a test egy lejtőn, azaz ollyféle síkon, melly a fekmen- tes síkkal hegyes szöget képez, lefelé gördül, vagy csúszik, lejtőn esésnek ;

c) Azon mozgás, mellyet egy felfüggesztett, és egyensúlyi helyzetéből kimozdított test tesz, függő test’ esésének ;

d) Végre azon mozgás, mellyet bármi irányban hagyitott test végez, hagyitott test' esésének mondatik. Ezen eséseknek mindegyikét különös czikkekben tárgyalandjuk.