Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
210 b) Horner erőméröje. Áll ez ADBC (95. rajz) kçrülék alakú, körülbelül 12 hüvelyknyi hosszú, és 5 hüvelyknyi széles aczélgyürűböl, melly a rovatos df ív’ c pontja körül mozogható co mutatónak be karával ab aczélvesszö által akkép vagyon összekötve, hogy a mint vagy A és ß, vagy C és D részek húzás által egymástól távolíttatnak, úgy a mutató 0-tól vagy d vagy f felé mozdul, és a df ív’ rovatain fontokban mutatja az eröméröre ható erő nagyságát. Ehhez nagyon hasonló Regnier erőméröje, mellyet fíumford a befogott ló hámfája , és szekér közé alkalmazván tapasztalá , hogy széles talpú kerekekkel ellátott szekér vonására sokkal kevesebb erő kívántatik , mint, midőn a szokásban lévő kerekek használtatnak ; a lovak közönséges kövezeten ügetve csaknem három annyi erőt fordítanak a kocsi’ húzására , mint lassan lépve ; holott azt egyenes , és kemény utón csaknem egyenlő erő-megfeszítéssel lépve, vagy ügetve vonhatják. — Az erömérö Muncke által igen czélszerü módosítást nyert; de ennek mibenlétét lásd : G ehler’s phys. Wörterbuch, II. kötet 719—723 lap , — és Gerstner’s Handbuch der Mechanik, I. kötet 215—217 lap. c) Coulomb' tekermérlege (Drehwage). Ez csak csekély erők’ mérésére, és összehasonlítására használható műszer. Szerkezete a következő: A (96. rajz) egy hengeralakú üveg edény, sárgaréz B lappal befödve , ennek átfurtt közepébe ragasztva vagyon C üvegcső ; mellynek felső végén 360 fokra osztott, és az üvegcsőn fordítható hiivellel ellátott körény- alakú a lemez létezik ; ezen lemez’ közép lyukában kevés súrlódással fordítható, és b mutatóval összekapcsolt c szorittyú vagyon , mellybe egy finom, és alól de léczecskét fekmentes helyzetben tartó huzal , haj-, vagy selyemszál csiptetik. — Végre B rézfödőn keresztül fg vessző van dugva. E műszer használatakor legelőször is b mutató 0-ra igazittatik ; azután a lemez mindaddig for- díttatik , mig d és f kerekes lapocskák egymást nem érintik ; és ekkor de léczecske is d végével az A henger’ oldalára metszett fokrovaton 0-ra mutat. — Ha már most fg vessző által bizonyos erő d lapocskára taszitólag működni hagyatik, látni való, hogy rf, /'lapocskától mindaddig el- távozand , és igy a huzalon mindaddig tekeredést okozand , mig ennek ruganyossága az említett taszító erővel egyenlő nem lesz. — Bizonyos erőnek a másikkali összehasonlítása végett legyen d és f la95. rajz.
