Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
211 pocskák egyik erő által okozott egyniástoli távozásuk az üvegedényre metszett fokrovaton például 5°; a másik erő által létrehozott távozásuk pedig 7°; ekkor fordittassék a b mutató ellenkező irányban ; mig d ezen második esetben is f lapocskától 5 foknyi távolságba nem jő , mint az elsőben volt, és nézessék, mennyi fokot tett meg b mutató ; ezeknek száma, például 12, a d és f köztti 5 fokkal együtt = 17, adja a huzalnak azon tekeredési nagyságát, melly a második eröhez egyenlő ; az összehasonlított erők’ nagyságaik tehát egymáshoz úgy lesznek , mint 5 vagyon 17-hez. d) Hook' tekermérlege (Torsionswage) nem egyéb, mint egy kisebb- szerű közönséges mérleg, melly egy fekmentes helyzetben kifeszitett, és a mérleg’ rudján mozdulatlanul keresztülvezetett fémhuzalnak középpontján nyugszik. Ezen mérleg fölötte kis sulyocskáknak meghatározására használható. 305) Ha valamelly erő’ hatása olly nagy, hogy általa a test’ részecskéi rugalmasságuk’ határán túl mozdíttatnak, akkor ezek vagy uj, de az előbbitől különböző rugalmassági sulyegyenbe jönnek , vagy elválnak egymástól ; első esetben a test nyulékony, a másodikban törékenynek mondatik. — Nyulékonyság’ nagyságát azon hosszulás méri, mellyet a test részecskéinek elválása nélkül, 1 kiáll ; ez valamint különnemü testekben, úgy egynemű testekben is, de különböző hévmérsékben nagyon különbözik. — A nyulékony testek közéletben kalapálás, huzalozás (Drahtziehen), henge- rezés (Walzen) által szoktak nyujtatni ; — nyújtási könnyűségre nézve a gyakrabban előforduló fémek ezen rendben következnek : ólom, ón, arany, horgany, (melegítve) ezüst, réz, éreny, vas. — A törékenység pedig nem egyéb, mint igen alacsony fokú nyulékonyság; s legnagyobb mértékben mutatkozik, midőn a test’ fölhevített anyaga hirtelen meghüttetik ; mint ezt a hevenyiben meghütött aczélban, de leginkább az üvegben, s nevezet szerint, a bolognai palaczkokban, üveg-csöppökben, és üveg-gelesztákban szembetünöleg tapasztalhatni. — Gyakran két nyulékony fém’ ötvénye is töredékeny tömeget képez. 306) Az összetartás’ különféle minőségének oka. Minthogy a szilárd testek többé kevesebbé mindig jegöczidomokat törekszenek fölvenni, ezeknek pedig egészítő részecskéi egyenes lapok által határozott idomuak, következik : hogy a szilárd testnek annál keményebbnek, rugékonyabbnak, és'illetőleg törékenyebbnek kell lennie, minél nagyobb alakú, minél kevesebb lapoktól határozott, és egymáshoz közelebb helyzett egészítő részecskékből áll ; ellenben annál puhábbnak, nyulékonyabbnak, tehát kisebb rugalmasságúnak 14 *
