Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
205 tengelyeknek mindegyikére merőleges, ezek pedig egymást 60 foknyi szöglet alatt vágják ; fekmentes éleitől körülvett közös aly szabályos hatszögény, lapjai egyenszárú háromszögények. 4) Egyentelen tengelyű (anisometrisch) ; ennek alapidoma négylapú, kettős csucsag, mellyben a három csucstengely egymásra merőleges ugyan ; de egyik sem egyenlő a másikhoz ; a fekmentes, és egyenlő éleitől környezett közös aly dülényt (rhombus) képez, lapjai egyentelen oldalú háromszögények. 5) Egy ferde tengelyű J, (monoklinometrisch) ; mellynek alapidoma szintén négylapú, kettős, de az előbbitől abban különböző csucsag, hogy a függélyes tengelye a fekmentesek' mindegyikére merőleges ugyan ; de ezek egymást ferde szöglet alatt vágják ; tehát a fekmentes élek állal körülvett közös aly’ dülényded (rhombois). 6) Húrom ferde tengelyű (triklinometrisch), alapidoma olly négylábú, kettős csucsag, mellynek mind a három csucstengelye egymást ferdén szegi, közös alyja pedig dülényded. A két utolsó rendszer’ alapidoma természetben , mindig valamelly más jegöczidommal összalakulva találtatik, önállókig pedig sohasem fordul elő. — (Lásd: Grundriss der Krystal- lographie von Naumann, Leipzig 1830.—Grundzüge der Krystal- lographie ton Dr. I. Müller, Braunschweig. 1845.) Jegyzék. Naumann jegöczrendszerén kívül vannak még mások is ILeéss- tól , és Muhs-tói alakítottak. — Lásd: Leichtfassliche Anfangsgründe der Naturgeschichte des Mineralreiches von Fr id. Mohs, Wien 1836. 298) A jegőczök’ részarányos külső idoma azoknak belső szerkesztményét is szabályszerűnek gyaníttatja. — Ugyanis csaknem minden jegöcz bizonyos irányokban egyenes lapú levélkékre hasogatható; honnét ezen hasogathatási irányzatok jegöczlevelkék'’ menetelének neveztetnek ; s minden jegöczben legalább is három irányban föllelhetők. — Ha a jegöcz’ levélkéi minden benne találtató menetelek szerént mindaddig lefejtegettetnek, mig a külső felületéből semmi sem marad : egy részarányos, és sokszor szabályos alak áll elő; melly Haiiy után belső alaknak (Kerngestallt) mondatik. — Midőn a jegöcz’ külső lapjai a levélkék’ menetelével egyenközük, a jegöcz’ külső, és belső alakja egyidomuak, ellenkező esetben külömbözök ; de egy rendszerbeli jegőczöknek, bár- melly külömbözök legyenek is külső alakjaik; belső alakjuk mindig ugyanaz. Eddig hat belső alak ismeretes : 1) négylapvány (tetraö- dron), 2) hatlapvány (hexaedron), 3) nyolczlapvány (octaédron),
