Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
206 melly név alatt itt minden kettős, s aljaikkal összenőtt négylapú csucsag értetik ; 4) rendes hatoldalú hasáb (prisma sexangulare) ; 5) háromszögös tizenkétlapvány (dodekaédron triangulare); 6) dülé- nyes tizenkétlapvány (dodekaédron cum rhombis). Ha ezen belső alakok , vagy a róluk lefejtett részek levélkék’ menetelében még kisebb részekre elválasztatnak, azok mindannyian hasonló, és részarányos idomuak lesznek, és ajegöcz 'egészítő részecskéinek mondatnak. 299) Az egészítő részecskék’ részarányos alakjából következtethetni : hogy azok egymással nem minden irányban egyenlő erővel törekszenek összefüggésbe jönni ; hanem van egymásra nézve bizonyos helyzetük, mellyben kölcsönösen egymásra leginkább hatnak ; s csak ezen következtetett tulajdona az egészítő részecskéknek teszi érthetővé : miként alakulhatnak a magokra hagyott részecskék olly részarányos testekké. — Minthogy pedig lehetséges, hogy egy jegöczrészecske több helyzetben gyakorolja vonzó erejének legfőbb hatását ; az is érthető : miért képeznek gyakorta egynemű anyagok különféle idomú (dimorphe), avvagy különnemű anyagok egyidomú (isomorphe) jegőczöket. — Továbbá ha a jegöczrészecs- kék nem minden irányban egyenlő erővel hatnak egymásra : — azok gömbalakuak nem lehetnek, és mivel jegöczzés közben egymással, az erősebb vonzalom pontjaikban erősebben is egyesülnek, minden irányban egyenlő töinöttségü jegöczöt nem képezhetnek, mit—más tüneményeket még itt nem említvén — a tapasztalás már azzal is igazol, hogy a jegőczök’ részei nem minden irányban egyenlő erővel választathatnak el egymástól. 300) A jegőczök a nem jegöczzött testektől több tulajdonaikra nézve szoktak külömbözni, kétség nélkül azért, mert jegőczök’ képzésében az összetartási erő akadatlanul működik, emezeknek pedig összeállásában többé kevesebbé korlátoltatik. — Jegöczzés által a testek többnyire meröbbek , keményebbek , és átlátszók lesznek; igy a szén és agyag, mellyek idomtalan állapotukban sem különös keménységüek, sem átlátszók, megjegöczzvén átlátszókká válnak, és olly keménységet kapnak, hogy a többi merev testek’ felületét karczolni képesek, miként ezt a gyémántban és zafírban tapasztalhatni. — A jegöczzött anyagra még a savak is kevesebbé hatnak, mint az idomtalanra, s ezen kiilömbségen alapul né- melly fémek’ és meteorkövek’ jegöczzési állapotának az általi ki
