Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
204 hat négyszögénytöl (quadratum) a második nyolcz egyenszáru há- romszögénytöl határoztatik ; ellenben a 91-dik rajzi idom összetett, 91. rajz. mert nyolcz egyenoldalú liáromszögénytöl, és hat négyszögénylöl környeztetik. — Már ezen példából is kitűnik, hogy az összetett jegöczidomok úgy tekintendők, mint két egyszerű idomnak egy középpont körüli képzése, s ezértpárosodott idomoknak is neveztetnek. 297) Az egyszerű jegöczídomoknak egymássali összalakul- tából nagy mennyiségű összetett jegöczidomok keletkeznek, de mivel összalakulásuknak szabályai szorosan meghatározhatók, ezeknek ismerete lehetségessé teszi mindannyi jegöczidomokat nehány kevés egyszerű idomokból származtatni. — Azon egyszerű idom, mellyböl több összetetteket származtatunk, alapidom ; egyes alapidomból eredőit jegőczök’ csoportja jegöczrendszernek neveztetik. — Naumann szerint hat jegöczrendszer vagyon: 1) Egyenten- gelyü (isometrisch) ; ennek alapidomát nyolczlapvány teszi, melly nem egyéb, mint kettős, s aljaikkal összetett négylapú csucsag (pyramis) ; ab, cd, és ef (92. rajz) csucstengelyei egymásközt merőlegesek, és egyenlők ; lapjai egyenoldalú háromszögek ; fekmen- tes élei ce, cd, df, és fc négyszögényt képeznek. — 2) Egy és két tengelyű (monodimetrisch) ; ez az előbbitől csak abban különbözik, hogy a függélyes ab (92. rajz) tengelye a fekmentes cd és ef tengelyeknél vagy hosszabb, vagy rövidebb, s következőleg lapjai is 92. rajz. 93. rajz. nem egyenoldalú, hanem csak egyenszáru háromszögények. 3) Egy és húrom tengelyű (monotrimetrisch) ; ez kettős, alapjaikkal összetett, hallapú csucsag, (93. rajz), ab tengelye a fekmentes három
