Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
203 — * halmazok is némellykor igen csinos, bokrok- és fákká alakulnak, mint ezt a nemtelenebb fémek által czélszerüen lecsapatott ezüst, ón, és ólom növényzetekben, az ablaktáblákon téli időben képződni szokott jégvirágzatokban láthatni, vagy az ónnal bevont vaslemezeken előtüntethetni ; ha azoknak fölszine, minekutána helylyel helylyel az ón’ olvadásáig fölhevíttetett, hígított kénsavval, vagy sósavval leétetik. 294) A vízben feloldott testek jegöczzésíik folytában többnyire abból is vesznek föl magokba bizonyos mennyiséget, melly jegöczviznek neveztetik. — Ez az illyen jegöcznek elkeriilhetlen része; mert mihelyt belőle akár meleg által kihajtatik, akár a levegőn magától elpárolog, a jegöcz azonnal szétmállik. — Némelly jegöezökben üregek is láthatók, mellyek vagy tulajdon anyalug- jokkal telvék, vagy valamelly légnemet foglalnak magokban. 295) A jól kiképzett jegöczök’ idoma mindig részarányosán helyzett lapok által határoztatik. ■— Ennek következtében a jegöcz- idomban lapokon kívül élek és csúcsok léteznek. —- Azon képzett vonalok, mellyek a jegöczidom’ középpontján keresztülhatván annak két ellenfekvö csúcsait, vagy két ellenfekvő éleknek, és lapoknak középpontjait kötik össze , átalánosan tengely név alatt jönnek, s különösen pedig csúcsok, élek, és lapok’ tengelyeinek neveztetnek. — Azon tengely, mellyre merőleges irányban tett szelvény a jegöcz' tömegén szabályszerű területet képez, főtengelynek mondatik. — Ha a jegöczidomnak csak egy főtengelye vagyon, egytengelyű, különben többtengelyü jegöcz nevet visel296) A jegöczidomnak lapjai vagy egyen, vagy külön neve- zetüek, az első esetben egyszerű, a másodikban összetett jegöcz89. rajz. 90. rajz. idomnak mondatik. — így a hatlapvány (hexaëdron) és nyolczlap- rúny (octaedron) (89. és 90. rajz) egyszerű idomok; mert az első
