Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

202

működjék. — Ennekokáért a jegöczképzésre szánt szilárd test hevítés, vagy valamelly folyadékban! feloszlatás által folyékony, vagy terjedékeny állapotba tétetik, — mi által mozgékonyokká lett részecskéi az összetartási erőnek legkönnyebben engedelmeskedhetnek. — Hogy pedig az összetartási erő czélszerü működését elkezdhesse , eszközölhetni :

a) Lassú meghütés állal a megolvasztott fémeknél, kénnél, és egyéb anyagoknál, fökép, ha a felületükön megkeménykedett réteg átüttetvén az alatta folyó anyagnak egy része kiöntetik. — Ennek meg nem történtével a jegöczzött részek' részarányos szerkezete többnyire csak a törés által származott felületeken lészen észrevehető. — Azonfölül alkalmazható a meghütés olly sók' oldatainál is, mellyek valamelly folyadékban magasabb hévmérsék alatt nagyobb mértékben olvadnak föl. — így ha salitrom meleg vízben lehető mennyiségig feloldatik, lassú meghütés közben az edény’ fenekére telepedő szép jegőczökké idomul. — Végre a gőzzé változtatott anyagok is jegöezzenek meghütés által, valamint ezt a kénben, s több sókban tapasztalhatni.

b) Az oldó folyadék’ elpárologtatósa, vagy annak valamelly hozzátett alkalmas anyaghozi kötése által. — így például konyhasót a viz’ elpárologtatósa által szokás jegőczíteni ; a kénsavas rézeget pedig vizes oldatából, jegöczidomokban megkaphatni, ha az oldat' felületére borszesz töltetik ; mert ez az oldathoz szükséges vizet magához vonja.

c) Az oldat’ erős összenyomása óllal ; mert ez az oldószert szintúgy sűrűbbé teszi, mint a meghütés. — Perkhis illy módon a folyó eezetsavból szép jegöczöket állított elő.

</) A jegöczképzés végre némelly anyagoknál különösen elö- segíltelik, ha részecskéikben a jegöczzéshez szükséges első mozdulat gyenge taszítás, vagy szilárd testteli, — de föképen a képzendő jegőczökhez hasonló nemű jegöczczeli érintés által eszközöltetik. — Ezt kitünöleg a kénsavas szikegnek forró vízzel készült oldatában tapasztalhatni.

Mindezen segédmódok csak képesint alkalmazandók; mert különben hevenyiben igen sok apró jegöcz képeztetnék, mellyek egymást kellő helyzetük’ válaszlhatásában gátolván, egy nagyobb jegöczczé nem egyesülhetnének, és a legkedvezőbb körülmények között is csak apró jegöczök’ halmazát adnák. — Azonban a jegöcz-