Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
201 II. FEJESET. Szilárd testek’ nyngvási állapota az elemi erőkre nézve. 291) Midőn a szilárd test’ részei, önmagokra hagyatván, egymáshoz se nem közelednek, se nem távolodnak, a bennök létező eredeti vagy elemi erők, t. i. a vonzó és taszító erők egyensúlyban vannak. — Ezen egyensúly’ eredménye a szilárd testek’ részei közti összetartás ; melly már 3(5 és következő számok alatt tárgyaltatott. — E fejezetben először az összetartás által alakított testek’ idomáról ; azután az összetartás’ minőségéről, és mennyiségéről forduland elő szó. I. Czikk. Szilárd testek’ idomáról. 292) Az anyagrészecskékre folytonosan ható eredeti erők valahányszor belőlük szilárd halmazati! testeket képeznek, azokat mindannyiszor részarányos alakuakká idomítják, ha különben reájuk akadálytalanul működhetnek : de mégis azon különböztetéssel, hogy az életmüves testekben a kerekded, az életmütlenekben pedig a szögletes idomok közönségesek ; mert amazokban az említett eredeti erők, egy szóval, az összetartás’ működése az életerő által sajátnemüleg módosíttatik. Olly életmütlen test, mellynek felülete részarányosán szerkezeti lapokból áll, jegőcz neVet visel. — A természetben számtalan illy test képeztetik, de igen sokban a felületet tevő lapok’ részarányossága csak azért ki nem vehető ; mivel azok vagy igen pará- nyi jegőezöknek halmazai, vagy nagyobb jegőeznek töredékei.— Az életmütlen testek között minden jegöcz egy önáilásu testet, egyént képez , valamint az életmüvesek köztt egy növény, egy állat. — Azon testek, mellyek’ tömegében semmi jegőezzésre nem ismerhetni, idomtalanoknak mondatnak. 293) A jegőezzésre megkivántatik, hogy az összetartási erő a jegöczzendö anyag’ minden részecskéire tisztán, és gátolatlanul
