Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
200 — renda mind a, mind b pontra fekinentesen, de egymással ellenkező irányokban nyomást gyakorol, mellynek nagysága a hasonló abc és bdf szögek miatt a gerenda’ félsulyjához úgy viszonylik, mint ere: őc-hez; mert áll bf (= gd~) : bd = etc: őe-liez. — 2) Hogy a pontra az egész gerenda' sulyja ae-\-bd = am függélyesen nyomván, ak erővel an rézsű nyomást eszközli, mellynek irányát a két akkorára nyújtott eb vonal o pontjából a ponton keresztül húzott on vonal adandja; mert áll ezen arány nm (=er/t): am = ac: 2be. — Ha ab gerenda alá egy másik, n pontra támaszkodó an gerenda rézsű nyomás’ irányában helyeztetnék, az a felette létezővel együtt nyugvási állapotban leendne ; mert általa az egész nyomás n támaszpontra vezettetnék. — Továbbá ha be fal másik oldalára a mondottak szerént egymásra helyzeti gerendák támasztatnának, kétség kívül ezek is nyugvásban léteznének ; — sőt a falnak mindegyik oldalára támasztott gerendák egymást még akkor is egyensúlyi állapotban tartanák, ha a köztök levő fal teljesen hiányzanék, és a felső gerendák' végei ft-nél egymást kellően érintenék. — Ezen elméleten alapszik ama építészeti gyakorlat, melly által szilárd anyagokból erősen álló , és nagy terheket elbíró boltozatok minden közép támasz nélkül létesíthetők. c) Hogy a támaszokon nyugvó test azokra nyomását nem mindenkor függélyes irányban gyakorolja, egy kitárt ajtó körül tett visgálódás még inkább tanúsítja. — Legyen ABCD (88. rajz) 88. rajz. a és b sarkokon nyugvó és tárt ajtó. — Ennek a c súlypontjából függélyesen működő sulyját jelentvén cd vonallal, azt olly irányú ce és cf mellékcrökre feloszthatni, mellyeknck elsője a sarkra, másodika b sarkra hat. — Továbbá mind ce, mind cf oldaleröket irányuk mentében, illetőleg a és b sarkokra alkalmazván, lesz ce = ag és cf— bh; ag erőt az ajtó iVC szélére nézve am merőleges, és an egyen- közü erőkre, bh erőt hasonlókép bo, és bp erőkre ismét felbontván, világosan kitűnik , hogy midőn az ajtó’ mind két sarka, különösen an és bp erők által lefelé nyomatik, egyszersmind a sark az ajtóragasztóból am erővel kifelé, b sark pedig bo erővel az ajtóragasztóba befelé késztetik.
