Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
197 másikba álfolyó higany által súlypontja a létrehozandó bukfenczezéshez képest folytonosan más helyzetbe jő. 289) A szilárd testek’ állhatóságának meghatározása. A test’ állhatóságának mértékéül azon erő vétetik, melly a testben létező, és azt nyugvási állapotában fenntartani ügyekvö törekvéshez egyenlő. — Ennek nagyságát e szerint határozhatni meg. — Legyen ABCD (85. rajz) egy hasáb-alakú, és MN fekmentes lapon nyugvó, és AB iránybani tovább csúszhatásban bármi módon gátolt test. — Ezt a G súlypontban összesítve gondolható P súly, GE irányvonal mentében lefelé mozdítani folytonosan törekszik, de minthogy MN lapra támaszkodik, annak ellenállása által nyugvásban tartat ik. — Ha G súlypontra a test’ P sulyján kívül, mcllynek nagyságát GE vonal képviselje , egy az MN lappal egyenközü , és GF vonal által képviselt nagyságú Q erő, működnék ; akkor G súlypont GB irányban, t. i. GE, és GF erők'eredőjének irányában késztetnék; de mozgásba még nem jönne, mert ekkor irányvonala még AB alapnak legszélső, és támaszszal ellátott B pontjára esik ; azonban Q erőnek legkisebb nagyobbitásával P és Q erőkből származott eredő' iránya a test’ oily részén menne keresztül, melly MN lapra többé nem támaszkodik, és igy a test CB oldalára fordulna. — Már ebből önként foly, hogy ha Q < GF vonal által képviselt erőnél, a test P sulyjának, ha pedig 0 j> GF erőnél, a test Q erőnek inkább engedelmeskedend ; — következőleg midőn Q = GF eröhez ; akkor sem P, sem Q erőnek kitünöleg nem enged; azaz: a testet fordítani törekvő Q erő, és a test" állhatósága közt egyensúly létezik; melly esetben áll ezen arány: 0: P = GF: GE, honnét Q=™ GE De a test’ felforditására törekvő Q erő méri a test' állhatóságát ; továbbá GF = EB méri az irányvonalnak azon párkánytóli távulsá- gát, melly körül a felforditás történendő volna ; GE nem egyéb, mint a lest’ súlypontjának az alap fölölti függélyes távolsága ; tehát : annál nagyobb a szilárdtest’ állhatósága; minél nagyobb sulyja, és irányvonalának az alap' párkányátóli távolsága, azaz: minél 85. rajz.
