Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
198 nagyobb az, alapja, s minél kisebb súlypontjának az alaplóli függélyes távulsága. Jegyiék. Az állhatóság’ kifejtett törvényéből számtalan tünemények értelmezhetők, úgymint: a) Lámpáknak , gyertyatartóknak , palaczkoknak, és egyéb edényeknek széles alappali ellátása , és alapjoknak ónnal , vagy más nehéz anya- gokkali terheltetése ; — szénával terhelt szekérnek a kővel megrakotlhoz képest könnyebb felfordulhatása ; — négylábú állatoknak , a többi körülmények’ egyenlősége mellett , erősebb állása a kétlábuakénál. — Ezek egy lábon is állhatnak ugyan, de biztosabb állásuk , ha mind a két lábukat alapul használják, s pedig annál inkább , minél jobban szétterpesztik azokat ; mert annál nagyobb a két láb közti , s alapul szolgáló tér. b) A mondottakon kívül megérthetők tovább az emberi test’ különben egyenes állásának azon módosításai, mellyeket elörül , hátulról, vagy oldalról terhelt emberekben látunk ; valamint azon mozdulatok is , mellyeket menés , ülés , és fölkelés közben tenni szokunk. c) Az állhatósági törvényből végre megítélhetni, sőt ki is számíthatni, és összehasonlíthatni a falak, oszlopok, székek, asztalok’, és egyéb házi eszközök’ állhalóságának nagyságát. 290) A nyugvó szilárd tesl akasz- vagy támaszpontjára nyomást gyakorol. — Ha a szilárd lest csak egy akaszpontról függ, vagy csak egy támaszponton nyugszik, látni való, miszerént nyugvást állapotában illetőleg mind az akasz- mind a támaszpontot egész sulyjával függélyes irányban nyomja. — Ha pedig valamelly szilárd test két, vagy több pontokból van felakasztva, avagy több pontokra támaszkodik: akkor a sulyjának megfelelő nyomás minden akasz- vagy támaszpontok között feloszlik, de reájok nem mindig egyenlően , sem mindig függélyes irányban müködend. — Mi, hogy annál világosban kitűnjék : a) Legyen ABCD (86. rajz) egy hasábalakú A és B támaszokon nyugvó test ; ennek G súlypontjában összpontosulva gondolt R súlya P és 0 mellékerökre oszlik föl, mellyeknek egyike A támaszt , másika B támaszt függélyes irányban nyomja; de ezen esetben áll ekövetkező arány : R : P: Q = AB : BE: AE, (217); honnét, mivel BE=AE = y2AB-hez, lészen; R: P= AB : Y2AB ; tehát 86. rajz.
