Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

193

kéknek súlypontjain, következésképen az egész csucsag' sulypontszegik ; azaz C pontban. — Ha már most F és G pontok FG vonallal összeköttetnek, C pont’ helyének meghatározása végett, áll ezen arány :

1: 3 = FH: BE, (c); de

FH : BII = GH : AH; tehát FGIIA CO BHA A-hez ; minélfogva GH: AH=GF: AB; azaz G F egyenközös AB-\e 1, minekoká- ért GCFA in ACB/Srliez ; honnét

GF : AB = FC: AC; tehát 1 : 3 = FC : AC, vagy l-j-3 : 3 = FC+AC: AC, azaz :

4: 3 =AF: AC, és innen

3

AC= — 4F.

4

Mi a háromoldalú csucsag' súlypontjáról bebizonyíttatott, az bárhány oldalú csucsag, sót még a kúp’ súlypontjára is egyenlő joggal alkalmazható; mert a kúp nem egyéb, mint végetlenül sokoldalú csucsag. A csonkított csucsag, és kúp’ súlypontjának meghatározását rövidség okáért mellözhetünek véljük.

h) Üres testeknek, például karikáknak, üres hengereknek, gömböknek, vagy bármelly alakú edényeknek sulypontjok az anyagon kívül esik. — Ha ezeknek súlypontja felakasztandó, vagy támaszszal ellátandó volna ; azt előbb a test’ részével változatlan összekötésbe hozni szükséges.

286) A súlypontnak gyakorlatilag történendő meghatározása. Ez azon esetekben szokott elövétetni, midőn a testek’ alakja a mértani testekétől különbözik, vagy ha nem is, de anyaguk egyen- Jedlik Természettan I. k. 13

82. rajz. JL

ján is áltaimenend. — Hasonlókép’ ha az egész csucsagot ADE oldallappal egyenközü levélkékre elemezzük, és annak G súlypontját és átellenes B csúcsot BG vonallal összekötjük, ez minden egyes elemi levélkének, tehát az egész csucsagnak is súlypontján keresztülhat. — Ott kell tehát a felvett csucsag’súlypontjának léteznie, hol AF és BG vonalak egymást