Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
194 télén sűrűségű, s következő módon vitetik véghez. — A ponthoz (83. rajz) kötött zsinegre függesztetik egy elegendő nagyságú B 83. rajz. súly, melly által a zsineg függélyes helyzetbe jő. Azután az abccl test, mellynek igen csekély vastagsága vagyon, párkányának bármelly pontjából, például o-ból, egy másik zsineg által ugyanazon A szegre akasztalik. — Ha nyugvási állapotba jött, súlypontja a 284-dik szám alatt mondottaknál fogva az AB zsineg' mentében húzott ae vonalban létezend. Továbbá abed test' párkányának más pontjából, például 6-ből ismét felakasztatik, sminekutána nyugvásba jött, AB zsineg' iránya szerint jeleltetik meg felületén bf vonal, súlypontja a fönnebb idézett oknál fogva ezen vonalban is létezend, tehát nem másutt, mint az ae és bf vonalak átvágási pontjában o-ban. Ha pedig a test meg nem vethető vastagsággal bir, akkor súlypontjának gyakorlati utón teendő meghatározására szükséges, hogy a test háromszor egymás után felületének mindig más és más két pontjából, két különös szegre akasztassék, s mindannyiszor a két zsineg’ iránya által meghatározott függélyes sik a test' felületén jegyeztessék meg. — Az ekképen vont három síknak közös átvágási pontja lészen a keresett súlypont. 287) A szilárd testek' biztos és bizonytalan nyugvási állapota. Midőn a szilárd test' irányvonalának valamelly pontja támasz által tartatik, akkor az egész test nyugvási állapotban van ugyan (284), mindazáltal ezen nyugvási állapot nem mindenkor egyenlő állandóságéi. — Ugyanis azon nyugvási állapot, mellyböl valamelly test a tömegének tehetlensége által okozott csekély ellenállást legyőző külerö által is kimozdíttathatik a nélkül, hogy a külerő hatásának megszűnte után a test előbbi helyzetébe visszatérni törekednék, bizonytalan nyugváisi állapotnak) amaz pedig, mellyböl a test minden csekély erő által ki nem mozdittathatik, s ha kimozditta-