Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

189

s azoknak összegével egyenlő, és létezik egy középpont, melly az említett eredőnek támadási pontjául tekintendő (215); tehát hasonlóképen minden szilárd testben is vagyon egy eredő erő, a test’ részecskéinek nehézségi erejével egyirányú, és azok’ összegével egyenlő : melly nem egyéb, mint a testnek súlya ; azonfölül vagyon egy pont, mellyre az egész testnek súlya mintegy összpontosulva hatni gondolható , és súlypontnak neveztetik. — Már ha ezen súlypontra valamelly függélyes irányban fölfelé működő, és az egész test’súlyával egyenlő erő alkalmaztatik, vagy e helyett alája valamelly mozdulatlan támasz helyeztetik, avagy a súlypont felfüg- gesztetik ; az egész test, nem különben mint a hasonlításul említett egyenközii erők' rendszere, nyugvási állapotban lesz (226). Hasonlóképen nyugvási állapotban lesznek több egymással merően összekötött testek is, ha a közös súlypontjuk súlyaikhoz egyenlő, és ellenirányú erő által tartatik ; mert ezek összeköttetésük miatt csak egy test gyanánt tekintendők. — Azonban a szilárd test’ nyugvására nem épen szükséges, hogy annak súlypontja közvetlenül valamelly ellenirányú erő által tartassák, hanem elegendő, ha azon erő a súlyponton függélyes irányban átmenő vonalnak, azaz: irányvonalnak bármelly pontjára alkalmaztatik ; mert egy az eredvény, irányának bármelly pontjában alkalmaztassák az erő (198). Tehát minden test nyugvási állapotban leend

, ha irányvonalának valamelly pontja támasz, fölfüggesztés, vagy bármelly erő által tartatik.

285) Miszerint a test’ irányvonalának valamelly pontja az imént említett módon tartathassák, előbb a test’ súlypontjának kell meghatároztatnia ; mert ettől függ az irányvonal’ helyzete. A test’ súlypontját pedig vagy elméleti, vagy gyakorlati utón lehet meghatározni. — Elméleti utón csak olly testek’ súlypontja található fel, mellyeknek egyenletes sürüségök, és mértanilag meghatározható alakúk vagyon. így :

a) Minden egyenes vonalnak súlypontja annak felező pontjára esik. — Mert AB (77. rajz) vonal, részeinek nehézsége miatt 77. rajz. függélyes irányban működő erők’

A C B rendszere gyanánt tekinthető ; minthogy pedig ezen erők mind irányra, mind nagyságra nézve egyenlők, valamint a szélső A és B nehéz pontok’ eredője a vonal középpontjára esik, úgy az A és B pontok