Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
188 MÁSODIK RÉSZ. A testek* nyugvási és mozgási tüneményeikről. Kifejtve lévén az első részben mind a testeknek, mindareájok működő erőknek tulajdonságaik, és ez utóbbiaknak működési módjuk,— mindazon tünemények, mellyek a testek’nyugvási, vagy mozgási állapotát teszik, e második részben lesznek elöadandók. ELSŐ SZAKÁSZ. Szilárd nyugtán. ( Geoslatica J. 283) Ezen név alatt a természettannak azon része értetődik, mellyben a szilárd testek’ nyugvási állapota tárgyaltatik. — A testek nyugvási állapotban csak akkor létezhetnek, midőn a reájok ható erők egyensúlyban vannak (225) ; mivel pedig minden egyes testre nehézségi, és összetartási erők működnek, előbb a szilárd testeknek azon nyugvási állapotával foglalkozunk, inelly a nehézségi, — azután azzal, melly az összetartási vagy elemi erők’ egyensúlyától függ. I. FEJESET. Szilárd testek’ nyugvása nehézségi erőre nézve. 284) A szilárd testek’ nyugvási állapotára elkerülhetlenül szükséges föltétel’ kikutatása végett emlékezzünk vissza a nehézségi erőnek azon tulajdonságára, melly szerint minden testnek parányai folytonosan a föld’ középpontja felé vonatnak (26), és azonnal általlátjuk, hogy minden szilárd test egyenközii irányban ható erők' rendszere gyanánt tekinthető ; de illy erők' rendszerében mindig létezik egy eredő erő, melly az összetevőkkel egyirányú,