Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
167 III. Czikk. A központi erők által létesített mozgásról átalánosan. 267) Olly erők neveztetnek központiaknak, mellyeknek egyike a testet folytonosan bizonyos pont felé készteti, másika pedig ugyanazon ponttól valamelly irányban-, melly az előbbiével sem nem ellenkező, sem nem megegyező, eltéríteni iparkodik. Az említett pont ezen erők középpontja vagy rövidebben központja; az oda törekedő erő központhozi; a másik pedig, minthogy pillanati, hagyitó erő nevet visel. Azon vonalt, melly a központi erőktől hajtott testet a központtal összeköti, vonó-sugár-nak hívják. Midőn a test központi erők’ működésének engedelmeskedvén valamelly utat tesz meg, akkor vonó-sugara területet súrolni mondatik. 268) A központi erők által kénytetett test görbe utat tesz, és vonó-sugara az idökhez arányozott területeket súrol. Tegyük föl, hogy az A-ban (61- rajz) létező test középponthozi erővel folytonosan C pontba törekszik, de egyszersmind Az irányban hagyílta- lik. Ezen test végellen kis idő folytában, a központhozi erő által valamelly tért, például AD-t, a hagyitó erő által pedig A2?-t végezne el; de mind a két erő együttmüködtével az ABED egyenköz átlójának végső E pontjában lélezend (263). Ha a következő egyenlő de végetlen kicsin időben semmi erő hatását nem tapasztalná, te- hetlensége miatt AE térrel egyenlő EF tért futna meg ; de a közöl. rajz. ponthozi erő természeténél fogva működni meg nem szűnik, és a testet központ felé EG térnek megtételére kényteti ; és igy a test második idöcske alatt az EFHG egyenköz átlójának végső II pontjába jő ; hasonlóképen harmadik egyenlő idöcske után L pontba érkezik. E három említett idő folytában tehát AEHL utat végez; mellynek az erők különfajúságuk miatt nemcsak az E.1I pontokban töredezettnek, hanem ezen pontok közt is folytonosan görbének kell Unni (264). Ha e görbe vonal olly természetű, hogy magába
