Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
166 — szélbontás végett annak csak olly kis része vétetik , melly jelentékeny hiba nélkül egyenes vonalúnak tekinthető. Jegtjzék. A mozgás szétbontásának a természet működésében számtalan példájára találunk. így ha AB (59. rajz) hajónak , melly a folyóvíz ellen vonatik, AC kormánya AC helyzetbe fordíttatik V a folyóvíz annak egyik oldalába DC irányában, tehát ferdén ütközzék, DC mozgás azonnal AC és DA irányú mozgásokra bomlik föl; AC irányú mozgás a kormány’ lapjával párhuzamos lévén, annak mentében hatástalanul elsuhan, DA irányú mozgás pedig a kormány’ oldalába egyenesen bele ütlik , és azt a folyóvíz irányával egyenközü AC' irányba nyomja , és igy a kormánynyal erősen összekötött hajót a pontokkal jelentett AB' helyzetbe hozza. Jelentse AB (60. rajz) a röpülő hídnak egyik hajóját, melly C pontban létező horgonyra kötött s elegendő hosszúságú BC kötél vagy láncz által a folyóvíz ellenében tartatik ; ha ez akkép kormányoztatok , hogy az MN part felé fordult oldala viz folyásának DE irányával hegyes szögletet képezzen , DE mozgás azonnal FE és DF mozgásba oszlik fül; amaz mint a hajó oldalával egyenközü 60. rajz. hatástalan marad, emez pedig a hajót DF irányban a túlsó part felé tolja ; s mivel a viz a folyó szélességének minden pontjában igy hat, végre a túlsó partig viszi. Hasonló mozgásfefosztás miatt történik , hogy a vitorlás hajók nemcsak szélmentében , hanem annak oldal irányában is haladhatnak; a gyermekek papír-sárkánya fekmentes szél által jelentékeny magosságra fölemelkedik , és a szélmalom külső kerekére alkalmazott szárnyak a fúvó szél menetelével egyenes szögletet képző irányban forognak , sat. 266) Azon görbe vonalak, melhjeken kiilönfajú erők által hajtott test haladhat, különfélék lehetnek. Mert a szöglet alatt működő erők’ eredőjének iránya függ azon viszonytól, melly a mondott erők nagyságai közt létezik (203, dj; már pedig a külön természetű erők nagysági viszonya, a mozgási időnek minden pillanatában vég nélkül változható, tehát eredőjüknek iránya is. De a különfajű erők által hajtott test is csak az azokból származott eredőnek irányát követheti, és igy az általa megfutandó út is különféle görbületi! lebet. E helyen csak olly görbületű mozgások tárgyaltatnak, meliyek az úgynevezett központi erők által eszközöltetnek. 59. rajz.
