Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
mind a két partról kötél által huzatik, középirányban halad. Ha valamelly A csónak (57. rajz) a folyóvíztől vitetve bizonyos idő alatt AB utat tenne, az evező emberek’ ereje által hajtatva pedig ugyanazon idő alatt MN parttól AC tért végezne : ekkor sem egyik sem másik irányban , hanem a két irány között ABDC egyenköz AU átlóját teendi meg , és igy MN parthoz egyenköziien fekvő túlsó part felé egyenesen haladand. Azt vélné az ember, hogy a sebesen haladó gőzös AB (58. rajz) árbocza mellett leejtett A kövecs , esés közben az árbocztól jóval is elmaradand , holott annak tövénél esik le, mintha a hajó árbocza nyugodott volna ; mert az említett kövecs leejtetésének pillanatában az árboczczal közös vízszintes AE sebességgel bírván , a nehézségen) által pedig függélyes irányban AF tért átfutván, első m.perczben az AG gorbevonalú utat teszi meg , de azalatt AB árbocz is ugyanazon vízszintes AE sebességgel haladván El helyzetbe jő , és igy a kövecs tőle nem távozott ; következő m.- 58. rajz. perczben a kövecs AE sebességét megtartván fekmentesen GII=EC~ AE utat tenne , azonban a nehézség által GI—FB—3AF függélyes tér’ inegfutására is kényszeríttetik ; tehát ezen m. perez végével GHDl egyenköz átlójának végső D pontjába GD görbe utón jut, hová ezen idő alatt az árbocz is elérkezik ; s ennélfogva a kövecset el nem hagyja , ámbár az a levegőben AGU görbe vonalt irta le , mellyet a hajó födelén létező utasok , tulajdon vízszintes mozgásukra nem figyelvén függélyesnek vélnének. 111 y féle mozgási összetételből érthetni, hogy a miilovagok a ló legerősebb \ágtatásában felugorván, annak hátáról le nem maradnak, és felhagyitott Iapdáikat ismét elkapják, ámbár magok nem előre , hanem egyenes irányban fölfelé ugranak , s Iapdáikat is érzésük szerint szintén csak egyenesen fölfelé dobálják ; sat. 265) A mint két vagy több mozgást vagy sebességet összetehetni , úgy minden adott mozgást vagy sebességet oldalmozgásokra és sebességekre szétbonthatni is, ha t. i. a szétbontandó mozgás vagy sebesség által megfutott tér bizonyos hosszúságú vonal által jelentetik, s körűié egyenköz vagy fölötte egy háromszög akkép szerkesztetik, mikép ez az erők' szétbontásában történni szokott (212). Azonban ha a szétbontandó mozgás görbe vonalú. 57. rajz.
