Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

158

tek, két különböző esetre akkép alkalmaztatnak, miként ez az egyenletes mozgást illető képletekkel történt (241, és 244), akkor az említett mennyiségeknek mind egymásközti, mind a mozgásba hozott tömegek iránti viszonyaik elötüntethetnek, és az e. sebesedé mozgás törvényei bővebben felvilágosíttathatnak.

HL §.

Az egyenletesen lassúdó mozgásról.

255) Az egyenletesen lassúdó mozgás törvényei. Ezen mozgás akkor létezik, midőn a testnek bárhonnan eredett egyenletes V sebessége valamelly állandóan ható erő ellenmüködése által kiseb- bíttetik. Tehát az e. lassúdó mozgás egyenes ellentéte azon mozgási esetnek, mellyben a már létező V sebesség állandó erő hatása által nagyobbíttatik ; mivel pedig ezen utolsó esetben T időnek megfelelő sebesség e képlettel fejeztetett ki : C — V -j- 2GT (249 , VII), az e. lassúdó mozgásban T időt illető sebesség következő képlettel leszen kiteendő :

C = V — 2GT......................(I),

Itt 2G jelenti azon sebességet, mellynek nagyságával az eredeti V sebesség minden mperezben kisebbíttetik ; azért is lassudásnak neveztetik, s nagyságával az e. lassúdó mozgást jellemzi.

256) Az (I) képlet használatával minden adott időpontnak megfelelő sebesség kiszámítható. így :

aj Ha V—2GT-, leend C= V— 2GT= 0 .... (II)- V

De ezen esetben T= — ; tehát : a test csak addig haladhat las- 2G

súdó mozgással, mi g haladási ideje nem egyenlik a lassudással elosztott eredeti sebességhez.

V V

6) Ha T nagyobb értékű —-nél, lehet tenni T= —-4- T : 2G 2G

melly értéket (I) képletben helyettesítvén leend :

C=V-2G -f =F —2G

— V— V—2GT ; vagy 0= — 2GV . . . .(III);

azaz : a test eredeti sebességének megsemmitése után ellenkező