Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
159 irányban a megsemmitési időponttól kezdve egyenletesen növekedő sebességgel halad. c) Ha V egyenlővé lesz—-liez, (III) képlet emebbe megy által: 2G C=- V..................(IV); azaz : a test ugyanannyi időfolytában, mennyi alatt eredeti sebessége megsemmiltetctt, azt ellenkező irányban ismét visszanyeri. V V d) Ha T nagyobb —-nél, tehetni T = — -J- T"; mit (III) 2G 2 G képletben helyettesítvén leend : C=-2G(2^ + r') C— — V — 2GT" . . . (V); azaz ; a test azon időponton túl is, mellyben eredeti sebességét ellenkező irányban visszanyerte, egyenletesen sebesedő mozgással halad. 257) Minthogy T iclö alatt V sebességgel VT tér (240) ; és — 2GT sebességgel — GT2 tér (249) végeztetik el, az e. lassúdé mozgással T idő folytában megfutott tér leszen : S = VT— GT2 . . . (VI)258) A (VI) képletből minden adott időpontig átfutott téreket meghatározhatni. Ugyanis : V _ F* F* 4GF2-2GP a) Ha T = ■—■, lesz: S = --------— = -----------------; vagy 26r 2G 4G 8G2 S = V2 áG (VII); azaz : a test azon időpontig, mellyben eredeti sebessége megsemmisül , akkora tért tesz meg, mekkorát ugyanazon idő alatt az állandó erő hatásával ellenkező irányban végezne. V V ő) Ha T nagyobb — -nél, tehetni T = — -j- V , melly 2G 2G értéket (VI) képletben helyettesítve lesz S = V ■(s+O-'G+’F hányitás által leend :
