Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

156

C = 2GT....................(VI);

azaz : bizonyos időnek megfelelő végső sebesség egyenlő az első mpercz alatt megfutott térnek ugyanazon idővel teendő kettős szo- rozatához. Ha T idő előtt a test V sebességgel birt, 2GT-hez azt is hozzáadván, lesz a végső sebesség :

C=V-\-2GT . . . (VII).

A végső sebességnek imént feltalált értékét a (III) képletben helyettesítvén lesz :

S = GT2.....................(VIII) ;

azaz : e. sebesedö mozgás által megfutott tér egyenlő az első mperczben elvégzett térnek és a mozgási idő négyzetének szoroza- tához. A T idő előtt létező V sebesség esetében pedig a megfutott tér leend :

S = VT GT- . . . (IX).

250) A (VI) képletből T időnek értékét keresvén lesz az :

T = —..................(X);

2G

ugyanazon időnek értéke (VII) képletből kifejezve lesz :

r = l/"f • • ■ • <XI>;

mivel e két utolsó egyenletnek bal tagja egyenlő, jobb tagja is egyenlő leend, tehát :

C

2G

és innen

C=V'áGS . . . (XII), S=—

......................(XIII).

Jegyzék. Mindezen képletek mind természettani, mind mütani foglalkozásokban számtalanszor használtatnak , s azért a velők megismerkedés igen szükséges.

251) Ha a T idő folytában elvégzett tér képletében S =GT2

(VIII) T2 helyett ezen természeti számok : 1, 2, 3, 4................

n — 1, n négyzetei tétetnek, a mozgás elejétől számított egyes idők végéig elvégzett térek lesznek: G, 4G, 9G, 16G . . (n—\y-G, n2G, azaz : az egyenletesen sebesedö mozgás elejétől számított