Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
155 a második idöcskében . S“ = 2 C T 2 CT OO OO OO2 a harmadikban. . . . Sm = 3 C T 3 CT OO OO oo2 a oo-dikben . . . . Sco — ooC T ooCT oo OO oo2 Ugyde a végetlen kis időkben elvégzett térek összege teszi az egész T idő alatt megfutott S tért ; tehát lesz : _ _ CT 2CT 3CT ooCT ^ ; H-------7 H------7 ~r • • • —r oo- oo2 oo2 oo2 • vagy CT S = — C1 —(—2—j—3—J— .... oo) ; oo2 mivel pedig (1—J—2—)—3—{— . . . oo) = oo2 oo = — ; ezt 2 helyettesítvén lesz : S = CT. oo2 oo2 2 CT ~2 (Hl); azaz : e. scbesedö mozgással megfutott tér' egyenlő a végső sebes- , ség-, és időből származott fél szorozathoz ; tehát csak felét teszi azon térnek, mellyet a test végső sebességével ugyanazon idő alatt egyenletes mozgással megtenne. Ha azon időpont előtt, melly- töl az elvégzett tér számíttatik, a test valamelly V sebességgel bírt, akkor ezen sebességgel T idő alatt VT utat végez (240) ; és igy az egész megfutott tér ezen esetben leend : S=VT+(-f .... (IV). 249) A T idő alatt megfutott térképletnek használatával a mozgás sebesedését, a végső sebességet, és magát a megfutott tért is, az első mpercz alatt végzett tér nagyságában kifejezhetni. Ugyanis neveztessék az első mpercznek megfelelő tér G-nek, (111) képlet szerint lesz : G = ~ és c = 2G . . . (V) ; tehát : a sebesedés egyenlő azon kettőztetett térhez, melly első mpercz alatt végeztetik. A sebesedés értékét az (I) képletben helyettesítvén leend :
