Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
149 lenben ha valamelly egyenletes mozgás sebessége egy ellenirányú állandó erő hatása által kisebbíttetik, akkor az egyenletesen lassúdó mozgás áll elő. I. §• Az egyenletes mozgásról. 240) Az egyenletes mozgás törvényei. Ezek könnyen feltalálhatok , ha legelőször is az egyenletes mozgású test által bizonyos idő alatt megfutott tér kellően kifejeztetik. Legyen e végre a T időben V sebességgel megteendő út vagy tér S. — Minthogy az egyenletes mozgás V sebessége nem egyéb mint egy m.perez alatt megfutott tér (237, e) : az egész megfutott tér leszen a T időt tevő másodperczek számának vagyis T időnek az egy m.perez alatt megfutott térrel, azaz L-vel történendő szorozatához egyenlő ; s = VT . . . . (I), és innen S V = ~T ‘ . (II), és S T = T ' ' • (in); azaz : egyenletes mozgásban a megfutott tér egyenlő a sebesség és idő szorozatához ; a sebesség egyenlő az idővel elosztott térhez; az idő pedig egyenlő a sebességgel elosztott térhez. Jegyzék. Többféle fejleményekről, mellyek ezen képletek útmutatása után könnyen feloldhatók , annak idejében élőszóval. 241) Ha e kitétel S = VT más esetre alkalmazva különbség végeit kisebb betűkkel jelentetik, lesz:s = rf; ezen két egyenlet pedig a következő arányokat adja : a) S : s = VT : vt ; azaz : különböző nagyságú időkben különböző sebességgel megfutott térek idejöknek és sebességüknek szorozatával arányosak. b) Ha V= V áll: S: s = T: t; azaz : egyenlő sebességgel, de külön nagyságú idők alatt, megfutott térek az időkkel egyenes arányban állanak. c) Ha T — t áll : S : s = V : v ; azaz : egy idő alatt de különböző sebességekkel megfutott térek sebességeikhez egyenesen arányzottak.
