Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
146 ha P és Q erük támadási pontjaik t. i. A és B bármi módon mozdulatlanokká tétetnek, a reájok ható erük pedig elmellóztetnek; de ennek megtörténtével már csak R erő hat a kötélre : tehát ezen egy erő is épen annyira feszíti az AC és BC kötélrészeket, a mennyire előbb a másik két erő együtt müködtével feszültek. Minthogy pedig ugyanazon feszülésnek eszközlésére 7? erőnek annál kisebbnek kell lenni, minél nagyobbak az ACD és BCD szögletek keblei, az ACB szöglet’ keblénél, következik : hogy ha az ACD és BCD szögletek’ keblei a tehetségig nagyobbíttatnak, akkor az ACB szöglet keblének a lehetőségigkisebbednie kell, mi csak akkor történend meg, midőn ACD és BCD szögletek 90 fokúakká, ACB szöglet pedig 180 fokúvá változott, és ekkor P és Q erőknél végtelenül kisebb R erő is az előbbi kötélfeszülést okozandja. 235) Továbbá, ha ACB kötélnek (53. rajz) B pontja mozdulatlanná tétetik, meghagyván az A és C pontjaira működő P és R erőket, a legelső esetben (233) föltételezett egyensúly nem há- boríttatik meg ; tehát állni fog : P: R = sin BCD : sin ACB; (233, b); már most ha R nagysága megmaradván P erő folytonosan nagyobbodik , nagyobbodni fog BCD szöglet’ keble is, ACB szögleté pedig kisebbedni, mig végre az előbbi 90 fokú, az utóbbi ISO fokú szöglet’ kebelévé válik; de ezen esetre az imént föltett arány e következőre változik : P: R = 1: 0, innen R P = — = ov, és R = 0; azaz: olly erőnek, mell y a kötelet tökéletesen fekmentes irányban feszítené, végetlenül nagyobbnak kellene lenni a kötélre akasztott súlynál ; és igy a kötél önsúlyánál is. 236) Végre az ACB kötél külön pontjaira működő erők hatása még akkor sem változik, ha a köztök létező kötéldarabok me- revény rudakkal akkép pótoltatnak, miszerint ezen rudak az erők támadási A, C, B, pontjaik körül mozgékonyak maradjanak. Ha az illy rudszerkezetnek A pontja (54. rajz) mozdulatlanná tétetik, C pontja pedig R erő által DC irányban tolatik, az előbbi szám alatt bebizonyítottak után B pont annál nagyobb nyomást okoz lefelé
