Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
145 nyukba kifeszítvén úgy tekinthetők, mintha csak egy pontra gyakorolnék hatásaikat , és igy tehát egymás’ hatását az eszközlendö mozgásra nézve megsemmítik (198, 6); de ezen egyensúlyi állapotban a kötél csak akkora feszülést szenved, melly az egyik erő nagyságához egyenlő; mert nem változik az említett feszülés, ha a kötél’ egyik végpontja teszem egy szeg által mozdulatlanul meg- erösíltetik, s azután a ráható erő onnan elmozdíttatik ; már pedig ekkor a kötél csak egy erő hatásával feszíttetik. — Ha pedig a kötél’ végpontjaira két egyenlőtlen erő hat, azok egymást egyensúlyban nem tarthatják, hanem a kötelet nagyságuknak különzékéhez egyenlő erővel a nagyobbik erő irányában mozdítandják, és a kisebb erő’ nagyságával feszítendik ; mert ha meggondoljuk , hogy a nagyobbik erő a kisebbik’ és a külünzék erők összegével egyenlő, önkényt világos, miként a kisebbik erő magával egyennagyságú erőt a nagyobbikből lerontván csak a kötél’ feszülését okozza, a nagyobbikből fennmaradott crörész pedig annak mozgását létesíti, a nélkül hogy feszítésére legkevesebbé is működnék. b) Ha ACB kötél (53. rajz) végpontjaira P és Q erők, C pontjára pedig B erőt képviselő D súly működnek, és egymásközt egyensúlyt tartanak, az eddig mondottaknál fogva bizonyos , hogy : 1) a kötél AC része P erő irányában, BC része pedig Q erő irányában fekszik (a). 2) Mind a három erő iránya egy síkban létezik (203 , o). 3) AC kütélrésznek feszülése P eröhez, BC kötélrész feszülése pedig Q eröhez egyenlő (a). 4) Ezen három erőnek mindegyike egyenesen aránylik a másik két erő irányától képzett szögletnek keblével (226, c), azaz : P : Q : B = sin BCD : sin ACD : sin ACB ; mert ezen erők épen ollyanok, mintha mindannyian C pontra közvetlenül működnének. E szerint tehát minél nagyobbak az ACD és BCD szögleteknek megfelelő keblek, ACB szöglet’ keblénél, annál nagyobbak lesznek P és Q erők is R erőnél, és megfordítva. 234) ACB (53. rajz) kötélre ható P, Q és R erők egyensúlya és az AC és BC kötélrészek feszülése nem szenved változást, Jedlik Természettan I. k. iO
