Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

138

P : Q — CE : CF;

azaz: a ferde összetevők megfordított viszonyban állnak azon merőlegesekkel, mellyek az eredőjük irányának bármi pontjából irányaikra bocsáttatnak (208, c).

223) Ha az egyik összetevő péld. Q, R eredővel összehasonlíttatik , áll : Q : R = eb : cd; de

eb : cd = siti acd : sin acb , és hf he

sin acd : sin acb = — : — ; tehát eh eh

Q: R = hf: he ;

azaz : a ferde összetevők eredője és az egyik összetevő viszásan arányzottak azon merőlegesekkel, mellyek a másik összetevő irányának bármi pontjából irányaikra eresztetnek (208 , d).

224) A két legközelebbi szám alatt mondottaknak értelmét ösz- szevetvén, a két ferde összetevők- és eredőjüket illetőleg következtethetni : hogy közülök kettő mindig viszásan arányzott azon merőlegesekkel , mellyek a harmadik erő irányának bármi pontjából irányaikra bocsáttatnak.

I. Jegyzék. A ferde összetevőkről, és eredőjükről a fönebbi három számban kifejtett arányok’ megtekintéséből kitűnik , miszerint azok az összetevők irányaik által képzett szöglettől teljesen függetlenek ; állanak azok tehát az esetben is , midőn az AcB szöglet (50. rajz) = 0 , azaz midőn Q erő N támadási pontra , P erő MA irányához egyenközös NB' irányban működik. Miből ismét kitetszik , hogy a ferde irányú erők elméletéből az egyenközös irányuaké is szépen kivezethető. Mi azonban a felfogás könnyítése végett mind a kétféle esetet különösen tárgyalandónak véltük.

II. Jegyzék. Ha a két különös pontra ható erők’ összetételi módjával valaki kellőleg megismerkedett, akkor sem jövend zavarba , midőn több pontokra működő erők' eredője keresendő. Mert az adott erők irányai, akár egyenküzüek akár ferdék legyenek azok , vagy egy síkban feküsznek , vagy nem ; ezen utolsó esetben pedig vagy ugyanazon , vagy külön pontok felé irányzottak. Az egy síkban fekvő erők összetétele végett legelőször csak kettőnek eredője kerestetik , és az , miután a mondottak szerint föltaláltatott, összetétetik a harmadikkal é. i. t. míg végre mindannyiak helyeit egy eredő nem nyerctik. A nem egy síkban fekvő , de ugyanazon pont felé irányzott erők összetétele szintén könnyen véghezvihető ; mert azok között mindenkor találni kettőt, mellyek egy-síkbeliek s annakokáért a mondottak szerint össze- tétethetök ; az ezekből származott eredő egy másikkal ismét egysíkbeli leend; tehát avval újonnan összetétethetö , és így tovább , mig mindannyian nem egyesíttettek. Ha pedig az adott erők sem nem mindannyian feküsznek egy