Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
139 síkban , sem nem mindannyian egy pont felé irányzottak , akkor azoknak számát az egysíkbeliek összetételével kisebbíthetni ugyan , de végképen őket egy erőre összevonni semmikép sem lehet. Ezekről bővebb ismeret végett lásd : Brewer's Lehrbuch der Statik der fester Körper 1829. — Exjlelwein's Handbuch der Statik der fester Körper 1832. — Bresson’s Lehrbuch der Mechanik aus dein Französischen 1842. II. FEJEZET. A nyugvás, vagyis az erők egyensúlya. (Nyugtán = St atica. J 225) Azon erők mondáinak egyensúlyban lenni, mellyek valamelly testre gyakorlott hatásaikat teljesen megsernmítik. Az egyensúlyban létező erők tellát semmiféle testben mozgást nem okozhatnak, minek következtében állíthatni róluk, hogy hatásuk összege semmihez egyenlő. A kellő rend fentartása végett előbb az egy pontra, azután a külön pontokra ható erők egyensúlyáról érte- kezendünk. I. Czikk. Az egy pontra ható erők egyensúlya. 226) Az erők egyensúlyának fönebb adott értelménél fogva az egy pontra ható erők egyensúlya e következő elveken alapúi : a) Egy magánosán ható erő sohasem lehet egyensúlyban, vagyis ollyan test, mellyre csak egy erő működik , nem lehet nyug- vási állapotban ; mert semmi más erő nem tétetik föl, melly hatását semmihez egyenlővé tehetné. b) Egy pontra ható két erő csak akkor lehet egyensúlyban, midőn azok egynagyságuak és elleniránynak ; mivel csak ezen föltételek alatt semmíthetik meg egymás hatását (198, ó). c) Két ép szögletnél kisebb szöglet alatt működő két erő egymást egyensúlyi állapotba nem teheti ; mert illy erőknek mindig van valamelly nagyságú eredőjük; és így egy erő gyanánt tekinthetők (a). Ha tehát egyensúlyba hozandók volnának, akkor támadási pontjokra egy harmadik erő alkalmazandó , melly nagyságára nézve a szöglet alatt működő erők’ eredőjével egyenlő, irányára
