Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
119 b) Ha a rothadásba indult test zárt helyen létezik, vagy a szabad lég minden részeire nem hathat, akkor annak (ha növényosztályú) könenye a szénenynyel és légenynyel különösen kön- szénecscsé és könlégeggé változik. A viz és az élenyes savak föl- bontatnak, s élenyük a szénenynyel szénéleget vagy ennek savát nernzi. — Ha pedig a rothadó test állati, tehát kén és vilany tartalmú (182); akkor annak könenye az előbbi terményeken kivid még könkénsavat, és könvilacsot is képez, maradványul hagyván ismét a már említett porladékot. Minthogy pedig mind ezen légnemű termények kellemetlen szaguak, azoknak különféle aránybani elegyedéséből ered a jelen körülményben rothadó testeknek, fökép ha azok állatiak, kiállhatatlan bűze. — Némelly testek ezen utoni rothadásukban hatalmasan fölhevülnek, és önkényes gyuladásoknak már többször okai voltak. A mint ez a nedvesen összerakott, vagy az esővíztől általjárt szénával már nem egyszer történt. Ugyanez történik az olajjal nedvesített kenderrel vagy vászonnal is, ha nagyobb tömegben hosszabb ideig vesztég hagyatik. c) Vizalatt létező életmüves testek' vonatanyagnak nevezett részei a vízben föloldatván a viz fölülete közelében élenyülnek, és a megmaradt szénenydús részeik a viz fenekére iszap (Schlamm) alakban leülepednek. Ez által a viz alá merült életmüves testnek, például fának, a vízben föl nem oldható részei (a rostanyag) az éleny’hatásától sok ideig mentek maradnak, s ha egyszer hozzájuk is eljut a vizen is keresztülnyomuló éleny, oily lassú folyamattal folytatják rothadásukat, hogy az, ha fökép tetemes tömegück, századokig is tart. A rothadásnak ezen neme által képződik a mocsárok' szénrészekkel elegyedett iszapja, és az úgynevezett gyep- tőzeg (Torf), s csak az ekképi rothadás’ lassú folyamatának tulajdoníthatni , hogy vizalatti faépítményeink századokkal is da- czolhatnak. d) Végtére a föld alá temetett életmüves testek’ rothadása a b) pont alatti módon történik, de a kellemetlen búzü légnemű termények, minekelötte a szabad légre juthatnának, jobbára az őket környező földrétegekkel egyesülnek, vagy ha a környező testek’természeténél fogva ez nem történhetnék, a fölöttük létező földtömegnek szerfölötti nyomása esetében a köneny és széneny részint olajnemü folyadékot, t. i. kőolajt képeznek, melly idővel megsúrüsödvén vagy különféle ásvány-gyántákká változik, vagy a rothadásból maradott
