Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
120 porhadékkal keveredve s talán ezredek lefolyta alatt megkeménykedve kőszenet alkot; részint mint bányalég (116) összenyomott állapotban a földalatti üregekben létezik, lionnét bármiként történt nyíláson kiszabadulván sokszor több hónapokig sőt esztendőkig is tartó légfolyamot képez. — A rothadó test élenyével vegyült széneny mint szénéleg és szénsav fejlődik ki, s közönségesen nyomás alatt lévén a netalán vele közösülő vizeket savanyú vizekké változtatja (110. 6), vagy szintén a nyert hasadékokon elillan. Jegyzék. A rothadás bármennyire borzasztónak tessék is , mégis a természet éltető munkálatai között a legjótékonyabbak-, sőt legszükségesebbekhez tartozik ; mert a sivatagokat édenné varázsolható növényzet csak a rothadás által kifejlett terményekből tenyésztik, s mind embereknek , mind egyéb állatoknak csak az által képes czélszerii eledellé alakulni. S valamint a jelenkori növényeknek, és állatoknak roppant tömege csak az előbb éltek’átalakult maradványait táplálékul éldeli, úgy ez a későbbi , mind növényi , mind állati nemzedékeknek éltető szerül szolgáland. 193) A föld alatt végbement rothadáshoz az életmüves testek száraz utoni lepárlása lényegileg igen hasonlít ; mert ez utolsó által az alkalmazott hőség’ segélyével rövid ideig ugyanazon eredményhez juthatni, melly az előbbi által csak ezredek lefolytéval eszközöltetik. Ugyanis ha szedővel és légfogó készülettel összekapcsolt görebben valamelly életmüves test hevíltetik, először is a szedőben viz, azután sárga szinti savanyú folyadék, t. i. fa sav, eczetsav, utóbb kellemetlen szagú és kátrán (Theer) tartalmú koz- másolaj, melly a hőség növekedtével mindig sötétebb szinti, gyűl össze; a légfogóban pedig szénéleggöz, szénsav, könszénecs, vagy ha a test olaj és gyántatartalmú, könszéneg jelenik meg. Ha az életmüves test légenyfoglaló, ez a könenynyel könlégeget ad (100), melly helyett azonban égvény-jellemü test’ jelenlétében kékleny képződik (122). Utoljára a görebben csak szén marad. Jegyzék. Petzholdt Sándor illy czimü jelentésének : lieber Cctlami- len und Steinkohlenbildung in Dresden und Leipzig 18íl, 20—28-dik lapján leirt kísérletekből tudjuk, hogyha valamelly életmüves test, például fa, lég- zárólag bezárt öntött vas hengerben vörös izzásig hevíltetik , az imént említett száraz lepárolgási termények a szénnel, kőszénhez minden tulajdonaira nézve igen hasonló anyaggá elegyednek. Honnét valószínű : hogy a természeti kőszénnek is a vizözönök által eltemetett növények nagy nyomás alatti rothadásából, melly a száraz lepárolgástól lényegileg nem különbözik, erednie kelletett.
