Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
113 mintsem hogy az a forrás eszközlésére fordíttathatnék ; a mint azt az aszalt gyümölcsökben , borszeszbe helyzett állati testekben tapasztalhatni. c) A hévségnek i0° — 36° C közti mérséklete minden forrás nemeire legczéliráinyosabb. Fagyponton egykét fokkal fölebbi mérsékben a forrás igen lassan halad; miből kitetszik: miért czélszerü némelly testeket a pinczékben, vagy jégvermekben tartani. A fagyponton alul már semmi forrásnak nincs helye, mert a víz megfagy. De nem különben a vízforrpont körüli hévmérsékben is gátoltatik a forrás ; mert általa az életmiives testek tulajdonikra nézve tetemesb módosítást szenvednek. így a megfőzött must és befűzött gyümölcsök forrásra kevésbé hajlandók. d) Forranyag vagy erjanyag , azaz forrást gerjesztő szer, például a bor- vagy sörseprö. Ez nem egyéb mint azon sárgabarna szinü anyag, melly a forrásban létező folyadéknak alyára üledék gyanánt rakodik, vagy tajték alakban annak föliiletére száll. Egyébiránt ez magából a légeny-tartalmú életmiives testből, minő a fehérnye (albumen vegetabile), csirnye (Kleber), növény-enyr, állat- enyv, vér sat. a lég’ hatása által képződik. A forranyag igen nagy forrási hajlandósággal bir, és az által a vele érintkező más élet- müves testek’ bár nálánál sokkal nagyobb mennyiségét is forrásra ingerli ; innét van, hogy ha a forrásban létező anyagnak csekély mennyisége is a forrást el nem kezdett anyaggal elegyíttetik, az kedvező környlilmények közt amazt is forrásba hozza. Ellenben ha a forrásra különben alkalmas anyagban semmi forranyag nem létezik , s nem is képződhetik, például tiszta czukorban vagy borszeszben, akkor azok forrásba nem jönek, sőt még más testek’ forrását is valamennyire gátolják ; valamint ezt a czukorral befőzött gyümölcsökben , borszeszben tartott állati testekben látjuk. Végtére a forrásra bármelly hajlandó anyagokat is eltarthatni, ha azok sónem- zőkkel, például halvanynyal, vagy ez által képzett sókkal, úgymint szikhalvaggal (konyhasó) , highalvaggal ; vagy némelly savakkal, például eczetsav, fasav, mirélegsavval elegyíttetnek, mert ezeknek hatása által a forranyag természete megváltoztatik. Ebből érthető, miért vagyunk képesek a besózott, és megfüslölt húsokat hosz- szabb ideig is épen tarthatni. Jegyiék. Lüdersdorf a berlini természetvizsgálók 18. Nov. 1845 tartott gyűlésében nyilvánitá , miként ha a forranyag (Hefe) golócskái, mellyekböl Jedlik Természettan. I. k. 8
