Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

87 akkor az a kamra alsó részéből csőn formákba bocsátlatik, mellyek- böl megkeménykedésük után kivétetvén, 3—4 ujjnyi hosszú kénru­dacskákat képeznek. 141) Tulajdonai, a) Közönséges hévmérsékben sárgaszinü, ízetlen és töredékeny szilárd test, rnelly dörzsöltetvén magából gyönge szagot bocsát, fajsulya közel 2; 108°C fölül hevíttetvén átlátszó folyadékká olvad, melly a hévség növekedtével 160° C fok­tól 250° C fokig megbámul, s folyékonyságát annyira elveszti, hogy kifolyása nélkül az öt foglaló edényt fölfordíthatni. Ha ezen állapotában hideg vízbe tétetik, puha nyulékonyságát egy ideig megtartja. Tovább hevíttetvén ismét folyóbbá lesz, 316° foknál pedig forrni kezd, s sárga szinü gőzzé változik. b) Szabad körlég hozzájárultakor minekelötte forrásba jönne, már meggyulad, és szép kék lánggal ég. c) A kéngözben ezüst és rézből készült finom lemezek , nem különben mint némelly testek az élenyben elégnek. Por alakú fé­mek, például vaspor vagy rézpor kénnel hevíttetvén izzásba jönek. Miből kitetszik, hogy kéneny működése az élenyéhez hasonló. d) Kövér olajokban meleg segélyével föloldatik, vízben és borszeszben pedig nem. 142) Használata, a) Gyúlékonysága miatt kéngyertyákban és gyufákban mint tüzgerjesztö szer; lőporban, mint annak alkat­része közhasználatú. 6) Higanynyal száraz utón lepárologtatván azon elevenvörös szinü festéket adja, mellyet czinóber név alatt ismerünk. c) Salitrommal megégettelvén a kénsav készítésére, s külön­ben orvosi czélokra is fordittatik. 143) Vegyülete. a) Fémekkel több arányokban vegyül, és fémkénecseket képez, mellyek a természetben is nagy mennyi­ségben , és gyakran igen szépen kifejlődött jegöcz-idomokban találtatnak. b) Elenynyel vegyülvén annak mennyiségéhez képest kénal- élecssav = SO; kénélecssav = S02; kénalélegsav = S20s; és kén- élegsav = S03 terményeket ad , mellyek közül természettani tekin­tetben a második és negyedik nevezetes. c) Könenynyel egyesülvén künkénegsamt — SH2 nemz.

Next

/
Thumbnails
Contents