Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
88 I. s. Kenj és éleny. A.) Kénélecssav = S02 = 401,2. 144) Előjötté és előállítása. Tűzhányó hegyek vidékein a körlégben, és néinelly vizekben lelhető. Müszerileg a kénnek elégetése , vagy réznek kénsavvali fölhevítése által előállítható. 145) Tulajdonai és használata, aj Színtelen, fojtós szagú, savanyú izü lég, fajsulya 2, 2; nyomás által vagy — 20° C fokig meghidegítve igen folyékony hígtestté válik, melly— 10° C alatt már forr. ő) Egy térfogatú vízzel 35 térfogatnyi egyesülhet. c) Légsavakból az élenynek részét magához vonja, és azáltal kénsavvá lesz, azokat pedig legéleggé változtatja. dj Eletmüves testeket meghalványitja, azoknak pözsgésél gátolja, s ezért a selyem, szalma vagy gyapjú fehérítésére, és boros hordók kénelésére használtatik. B.) Kénélegsav = S03 r= 501,2. 146) Előjötté. Természetben csak alyakkal vegyülve talál- tatik, például mészéleggel a gipszben, sulyéleggel a nehéz pátban, timéleggel a timsóban, vaséleggel a vasgáliczban, rézéleggel a réz- gáliczban, keseréleggel a keserű sóban, s. a. t. 147) Előállítása, a) Készíttetik vasgáliczból azaz kénsavas vasélegböl, melly előbb fölhevítés által jegöczvizének nagyobb részétől megfosztatván az e czélra épített kemenczén keresztül ható edénykő (Steingut) csőkbe tétetik, mely- lyekböl lepárlás által a kénsav gőz- alakban kiszabadul, és a csők végeire alkalmazott kőedényekben az úgynevezett gáliczolajjá (Titriolöhl) sűrűsödik, az edénykö csőkben pedig vas- éleg marad. Az ekkép készített kénsav 35. rajz.
