Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
90 művésznek, amennyiben pedig zenekari vagy énekkari előadásról van szó, az ily kar vezetőjének beleegyezése szükséges. Ez a szabály áll a színszerű előadásnak mozgófénykép útján megrögzítésére is, akar néma, akár hangos vagy beszélőfilmről legyen is szó. Közömbös a javaslat álláspontja szerint, hogy a művészi előadótevékenység megrögzítése közvetlenül vagy rádióközvetítés felhasználásával történik-e. Az a rendelkezés, hogy a beleegyezésre zenekari vagy énekkari előadás esetében az ily kar vezetője jogosult, gyakorlati nehézségek elhárítására irányul. A karvezetőnek a kar tagjaihoz való viszonyát a javaslat természetesen nem érinti. Erre nézve az általános magánjogi szabályok irányadók. Az a további rendelkezés, hogy olyankor, ha az előadás üzleti vállalat körében (színházi, hangversenyvállalat, stb rendezésében) megy végbe ,az ily vállalat tulajdonosának beleegyezése is szükséges, a gyakoratii élet kívánalmaival számol. A beleegyezés nemcsak a megrögzítéshez, hanem ennek értékesítéséhez is szükséges, tekintettel arra, hogy a szóbanlévő beleegyezési jog hivatása elsősorban az előadó művész vagyoni érdekének megóvása. A javaslat megengedi, hogy a beleegyezés jogát átruházzák. Igaz ugyan, hogy a megrögzítés az előadó művésznek' szellemi érdekeit is érinti, azonban erre való tekintettel nem mutatkozott célszerűnek a beleegyezési jog álruházását korlátozni. A beleegyezési jog gyakorlásának időtartamát a javaslat nem hozza összhangba a szerzői jog oltalmának időbeli határaival, mert egyébként sem azonosítja a szóbanlévő jogot a szerzői joggal. Ezt az időtartamot elegendőnek mutatkozott harminckét évben megszabni, az ily készülék megjelenésétől számítva. Világosság kedvéért kimondja a javaslat 35. §-a, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a megrögzítés nem magán a készüléken, hanem annak állandó vágj- cserélhető alkotórészein (lemezeken, hengereken, tekercseken, stb.) történik. Ebben a tekin- telen fenntartja a javaslat az 1921. LIV. t.c. 6. §-ának pontjában foglalt rendelkezést. A művészi előadótevékenység eredményének rádió útján vagy az előadásnak belföldön egyidejűleg különböző helyeken tartózkodó korlátlan számú egyén számára hallhatóvá vagy láthatóvá tétele tekintetében a javaslat a 35. §-nak említett szabályait rendeli alkalmazni. Szükségesnek mutatkozott azonban a dolog természetének megfelelően bizonyos vonatkozásokban eltérni a szóbanlévő szabályoktól. így elsősorban ki kellett mondani, hogy oly esetben, amikor az előadást színházi, hangverseny vagy más ily vállalat rendezi, a vállalat tulajdonosának beléegyezése elegendő, anélkül azonban, hogy ez. a rendelkezés érintené az ily vállalat tulajdonosa és az előadó művész, illetőleg a karvezető egymásközti viszonyát. Ezt az eltérést a rádió tömegnevelő hivatása indokolja, melynek érdekében lehetőleg meg kell könnyíteni a művészi előadótevékenység ily felhasználását. További eltérés, hogy nincs szükség beleegyezésre akkor, ha a rádió útján közlés a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készülék felhasználásával történik, feltéve, hogy az ily készülék értékesítéséhez a 33. §. szerint szükséges beleegyezést megadták. Ez a rendelkezés, mint magától értetődő, indokolásra nem szorul. A művészi előadótevékenysé'g eredményének oltalma nem függhet attól, milyen alkotás az, amelyet előadnak. Az előadóművész oltalma ugyanis nem szerzői jogi) természetű, ezért érvényesülnie kell olyankor is, amikor az előadott alkotás nem részesül a szerzői jog oltalmában. így különösen olyankor is, ha az alkotás védelmi ideje már letelt vagy az alkotás más okból vált szabaddá. Ehhez képest kimondja a 36. §, hogy a javás- latnak az előadó művész beleegyezéséről szóló rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az előadott szellemi alkotás nem részesül a javaslat oltalmában. Minthogy a személyes művészi előadó tevékenység rendszerinti hatása az előadás helyiségébe szorítkozik, az ily előadótevékenység eredményének ezen túlmenő értékesítése sérti az előadó művész érdekét. Ezért a javaslat azt is kimondja, hogy az előadó művész beleegyezéséről szóló rendelkezéseket alkalmazni kell a szellemi alkotás előadásának hangszóró vagy más ily készülék útján — habar szabad ég alatt tartott — előadás helyiségén kívül hallhatóvá tételére is. Ehelyütt meg kell még jegyezni, hogy a javaslat 43. §-a további könnyítéseket tartalmaz -a nyilvánosan előadott szellemi alkotásoknak rádióközvetítés céljára felhasználására. Ezek a könnyítések kiterjednek a művészi előadó tevékenység eredményének ily felhasználására is. A 36. §-ban foglalt szabályozással teljesíti a javaslat a római konferencia idevágó óhaját. A 35. § ez óhaj szempontjából közömbös, mert már a hatályos szerzői jog is gondoskodott az előadó művésznek ily irányú oltalmáról.
