Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
88 arra, hogy az ily többszörösítés vagy közszemlére tétel nincs mindig a közvetlenül érdekeiteknek’ módjában. A javaslatnak azt az eltérését a hatályos szerzői, jogtól, hogy a többszörösítés hűségét kifejezetten nem követeli meg, kellően indokolja a javaslat új rendszere, mely a szerző jogvédte szellemi érdekeit feltétlen oltalomban részesíti. A szó- banlevő többszörösítésre is az általános szabályok állanak, így a javaslat 11. §-ának az a szabálya is, mely szerint a szerző szellemi érdeke egyebek közt az, hogy alkotását senki el ne torzíthassa és általában oly módon ne értékesíthesse, mely a szerző hírnevére hátrányos. A javaslat 32. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a szabályt, hogy a 32. § rendelkezéseit alkalmazni) kell akkor is, ha az arckép vagy szoborképmás nem részesül a szerzői jogi törvény oltalmában, célszerűségi szempontok indokolják. Az ábrázolt személy és az e §-ban említett más személyek érdekei ugyanis abban az esetben is oltalomra méltók, ha az alkotás nem esik a magyar szerzői1 jog oltalma alá. Különösen olyan alkotások kerülhetnek szóba ebben a vonatkozásban, melyeknek szerzője külföldi és nincs alap a magyar szerzői jog alkalmazására. Nem szorul bővebb indokolásra a javaslatnak az igazságszolgáltatás vagy a közbiztonság érdekét szémmeltartó az a rendelkezése, hogy nincs szükség az ábrázolt személy beleegyezésére olyankor, ha ily érdekből hatóság készíttet vagy hoz egyébként nyilvánosságra, avagy terjeszt arcképet (33. § 1'. bek.). Ilyenkor elegendő, ha a hatóság jogos címen — akár ügyleti alapon, akár törvényszerű intézkedéssel — jut az arcképhez. A szóbanlevő rendelkezés szövegezéséből az is nyilvánvaló, hogy ilyenkor nincs szükség a szerző beleegyezése sem. Kifejezetten is kimondja ezt a javaslat 33. §-ának 2. bekezdése egy másik vonatkozásban. A közérdeklődés jogosult szempontját kívánja kielégíteni a javaslat, amikor sem a szerzőnek, sem az ábrázolt személynek beleegyezését nem kívánja meg a közéletben és általában a napi eseményekben szereplő vagy gyülekezeten, felvonuláson vagy más ily alkalommal jelen volt;, személy arcképének hírlapban vagy folyóiratban, avagy mozgófénykép útján közléséhez. Ez különösen a hírlapok tudósításaiban mindinkább szokásossá váló illusztrációk közlésének előmozdítására alkalmas szabály, mely újabb bírói gyakorlatunknak is megfelel, nemkülönben az újabb külföldi törvényhozásoknak. Ez a rendelkezés elsősorban az említett személyek arcképének elkészítésére ad jogosultságot, de kiterjed más által készített arckép ily felhasználására is, feltéve, hogy a megfelelő dologi jogi jogcím megvan. Hasonló szabadságot ad a javaslat arcképnek tudományos, oktató vagy általában közművelődési célból közszemlére tételére, íöbbszörösítésére, a látást közvetítő készülék, így különösen mozgófénykép vagy rádiói (képíávitrat) útján vagy egyébként nyilvánosan bemutatására. A közérdeklődést, illetőleg a közművelődés érdekét szolgáló arcképközlés azonban csak akkor szabad, ha ez az ábrázolt személynek, vagy ha meghalt, házastársának, ivadékának, elődjének vagy testvérének érdekét nem sérti méltánytalanul. Lényegében hasonló az újabb magyar bírói gyakorlat álláspontja. c) Levelek. L\ 31. §-hoz. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének javaslata 178. §-ának 2. bekezdésében azt az elvet mondja ki, hogy a személyiség jogának megsértése az Is, ha valaki másnak jogos érdekét azzal sérti1, hogy tőle eredő vagy hozzá intézeti levéllel vagy egyéb bizalmas természetű irattal visszaél. Ezt az elvet alkalmazza a javaslat arra az esetre is, ha az ily levél vagy irat szellemi alkotást hordoz. Az' alkotás-jelleg sem szünteti meg ugyanis más személyeknek azt az érdekét, hogy az ily alkotást hordozó bizalmas természetű irat titokszférájából akarata ellenére ki ne kerüljön. Ehhezképest a javaslat 34. §-a kimondja, hogy levelet vagy más bizalmas természetű iratot akkor is csak a címzett beleegyezésével szabad nyilvánosságra hozni, ha szellemi alkotást hordoz. Arról nem kell külön rendelkezni, hogy a szerző beleegyezése is szükséges a nyilvánosságra hozatalhoz, mert ez szellemi alkotás tekintetében a szerzőnek szellemi érdeke, amint ezt a javaslat 10. §-a kifejezetten is kiemeli. A levélnek vagy más ily bizalmas iratnak oly szerzőjéről rendelkezni, aki nem szerző a javaslat 7. §-a értelmében, ehelyütt nem szükséges, mert ilyen esetben nincs szó szellemi alkotásról, pedig a javaslat alkalmazási körének tárgyi korlátja éppen az, hogy szellemi alkotásról lehet-e szó. Igaz ugyan, hogy a 34. § olyan részletes szabályokat is tartalmaz, amelyek a Magánjogi Törvénykönyv javaslatából
