Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio

kezeseihez képes! kötelessége módot nyújtani a szerzőnek arra, hogy alkotására vonatkozó vagyoni érdekét érvényesíthesse, habár az ezt hordozó testi tárgyat el is idegenítette. Ebben a vonatkozásban nincs jelentősége annak a kérdésnek, vájjon a szerző jogköre, alanyi jogosultsága nincs-e korlátozva a tárgyi szerzői jog rendelkezéseivel. Ebben a tekintetben csak az a kérdés kíván megvilágítást, vájjon milyen terjedelmű a tulajdonos dologi jogának korlátozottsága, nevezetesen kiterjed-e arra áz egész személyi körre, mely a szerzői jog gyakorlása tekintetében figyelembe jöhet, avagy pedig csupán a szerző személyére szorítkozik. A javaslat kifejezetten az utóbbi álláspontra helyezkedik és csupán a szerzővel szemben, nem pedig a szerzői jog gyakorlására jogosult bármely személlyel szemben állapítja meg a tulajdonosnak ily tűrési kötelezettségét. A javaslat ugyanis általában arra törekszik, hogy a dologi jogosult érdekeit a lehetőségig kímélje. Ezért rendeli a 2®. § azt is, hogy a szerző érdekének érvényesítése csak alkalmas módon és a tulajdonos érdekeinek méltánytalan sérelme nélkül történhetik.

Ugyanebből az indokból zárja ki a javaslat a tulajdonosnak szóbanlevő kötelezettségét arra az esetre, ha a tulajdonosnak szembenálló érdekei nagyobb súlyúak. Ilyen az eset a javaslat szerint mindenesetre akkor, ha a szerző azt kívánná, hogy a tulajdonos adja ki a dolgot a szóbanlevő célbók Ez ugyanis túlságosan messzemenő korlátozása lenne a tulajdonjognak. Arra sem köteles a tulajdonos a javaslat szeriint, hogy a művet változatlanul fenntartsa vagy a rongálástól vagy a pusztulástól megóvja. A megrongálódott alkotást sem köteles a tulajdonos a szerzővel állíttatni helyre. Amennyiben közgyűjteményben őrzött képzőművészeti alkotásról van szó, az 1923 : XI. törvénycikk gondoskodik a kellő fenntartásról.

Vitás lebet, kötelező-e a tulajdonosra a szerző felfogása abban a tekintetben, hogy a képzőművészeti alkotást eredeti példányképpen hordozó testi tárgyat milyen módon kell elhelyezni. A művészi hatás szempontjából ugyanis nagy a jelentősége annak a szempontnak, hogy a képzőművészeti alkotás kellő összhangban legyen a környező tér viszonyaival és az abban lévő tárgyakkal. Ennek megítélésére mindenesetre a szerző van leginkább hivatva. Ennek ellenére sem kívánja a javaslat a tulajdonos jogkörét ilyen messzemenően korlátozni, mert ez a szembenálló két jogkört túlságosan a tulajdonjoghoz fűződő érdekek rovására határolná el. A szerzőnek, aki az alkotását hordozó testi tárgy felett mint dologi jogosult nem rendelkezik, számolnia kell a tulajdonjog követelményeivel is. Így létesül az összhang, melyet a javaslat 1. §-a tűz ki célul a szerző joga és mások jogai közt.

Elállás.

A 29. és 30. §-lwz.

A javaslat a csehszlovák szerzői jogi törvény és az osztrák javaslat nyomán általános érvényű szabályokat alkot arra nézve, milyen feltételek alatt száll vissza a rendelkezési jog a szerzőre az olyan alkotás tekintetében, melyre nézve vagyoni érdekű jogát átruházta anélkül, hogy az átruházás folytán jogosult személy köteles volna a szerző alkotás értékesíteni, hanem csupán jogosult erre. A javaslatban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az átruházás útján adott engedéllyel a kitűzött határidőben, ilyen hiányában a körülményeknek megfelelő méltányos határidőben, amennyiben pedig ez sem állapítható meg, a szerződés megkötésétől s ha az alkotás példányának átadása később történt, ettől az időtől számított két évig a szerző hibáján kívül és beleegyezése nélkül nem élnek vagy oly fogyatékosán élnek, hogy a szerzőnek jogos érdeke sérelmet szenved. Ez a jogkövetkezmény abban áll, hogy a szerző a szerződéstől elállhat, mintha azt meg sem kötötték volna. Továbbmenő jogkövetkezményekről csak abban az esetben lehet szó, ha az alkotás értékesítésére kötelezettséget vállaltak. Ily esgtben alkalmazást nyernek az 1875 : XXXVII. te. 523. §-ának, illetőleg a kötelmi jognak vonatkozó szabályai. Ezekkel a rendelkezésekkel a javaslat oltalmazni kívánja a szerzőt az ellen, hogy vagyoni érdekű jogának átruházása esetében alkotását a nyilvánosság elől elvonják és ezzel' a szerzőt mind szellemi, mind vagyoni tekintetben hátrányos helyzetbe hozzák. Az ily oltalom szükségességét a magyar bírói gyakorlat már elismerte és érvényre iis juttatta.

A szerző érdekének megóvása végeit azt a további szabályt is kimondja ai javaslat 29. §-a, hogy a szerző az említett határidőre tekintet nélkül nyomban elállhat a szerződéstől, mihelyt nyilvánvalóvá válik, hogy a másik fél egyáltalában nem képes kötelezettségét teljesíteni, vagy ha a teljesítési megtagadta. Ily esetekben ugyanis az idő folyásá-