Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
77 ■halála után csak időbeli korlátozással érvényesíthetők, míg a szellemi jogok érvényesítése ily korlátozás alá nem esik, nem egyöntetű a szabályozás annyiban sem, hogy a szerző vagyoni érdekű jogainak érvényesítésére halála után jogosult személyek nem szükségképpen azonosak azokkal a személyekkel, akik a szerző szellemi érdekű jogainak érvényesítésére hivatottak a szerző halála után. Nem áll ugyanis a szerző szellemi érdekű jogaira a javaslat 21. §-ának az a szabálya, mely szerint a szerző vagyoni érdekeinek érvényesítésére irányuló joga halálával — átruházás hiányában — törvényes örököseire száll át. A szerző szellemi érdekeinek megóvására ugyanis a szerző halála után — függetlenül az örökösödési viszonytól — azokat jogosítja fel a javaslat, akik a szerzőhöz a szerző kijelölése folytán vagy családi kapcsolatuknál fogva közeli viszonyban állanak, úgyszintén — bizonyos körben — közérdek megóvására hivatott szervet is. Ez a szabályozás megfelel egyes újabb külföldi törvényeknek, de a közérdekű szervek feljogosítása tekintetében a magyar szellemi élet egyik előkelő tényezője: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság sürgetésének is. Kétségtelen, hogy az alkotás eltorzítása elleni védekezésre nem elegendő az említeíl magán személyek feljogosítása, hanem teret kell engedni a közérdek érvényesülésének is. Az ugyanis, hogy az alkotás a maga szellemi épségében maradjon az utókorra, a köz- művelődésnek általános érdeke, s ebben a tekintetben nem lehet feltétlenül megbízni a szerzőhöz egyébként közeli viszonyban álló személyek ítéletében. A torzítás elleni védekezésen túlmenő jogosultságot juttatni azonban közérdekű szerveknek nem látszik indokoltnak. A szerző egyéb szellemi érdekének megóvását halála után megnyugvással lehet bízni a hozzá közelálló személyekre. Azt, hogy melyik legyen az így feljogosított közérdekű szerv, a javaslat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére bízza s úgy rendelkezik, hogy az ily szerv működésének szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Célszerűbbnek mutatkozik ugyanis ezen a ponton a rugalmasabb rendeleti jogalkotás, mint a szóbanlevő rendelkezéseknek törvénnyel megalkotása, mely nem alkalmazkodhatik eléggé a tényleges viszonyok esetleges változásához. A szerző szellemi érdekeinek halála után érvényesítésére jogosultak egymástól függetlenül gyakorolhatják ebbel! jogaikat és nincsenek bizonyos sorrendhez sem kötve. Eljárásbeli visszásságok elkerülése végett azonban kifejezetten kimondja a javaslat 75. §-a, hogy amennyiben a szerző szellemi! érdekű jogának sérelme miatt a szerző halála után az erre jogosultak egyike keresetet indított, a többi ily jogosult csak mint mellék- beavatkozó léphet fel. Tekintettel arra, hogy a szerzőnek szellemi érdeke fűződik ahhoz, ki az a személy, akinek joga van átruházás alapján értékesíteni az alkotást, a javaslat 20. §-a alkalmazásra kerül abban a tekintetben is, megengedhető-e a szerző vagyoni érdekű jogának átruházása esetében a további átruházás. A szerző szellemi érdekeinek halála után érvényesítésére irányuló jog gyakorlása a javaslat 21. §-ához képest bizonyos korlátozások alá esik. így a 20. §-ban felsoroltak sem hozhatják szabadon nyilvánosságra a szerző halála után ennek oly alkotását, melynek nyilvánosságra hozatala tekintetében a szerző végrendelettel időbeli korlátozást tett. Képzőművészeti alkotás eredeti példánya tekintetében pedig azt a még messzebbmenő korlátozást tartalmazza a javaslat 21. §-ának utolsóelőtti bekezdése, hogy az ily tárgyon a szerző halála után nevét vagy jegyét feltüntetni a javaslat 20. §-ának 2. bekezdésében felsoroltak sem jogosultak. A szerzőnek alkotásához való szoros viszonya ugyanis megkívánja, hogy a szóbanlevő vonatkozásokban kizárólag a szerző akarata érvényesüljön. Képzőművészeti alkotás eredetije tekintetében pedig a javaslat abból a meg nem cáfolható vélelemből indul ki, hogy az ily alkotás eredeti példányának a szerző nevével vagy jegyével megjelölése nem volt a szerzőnek szándéka, ha ezt életében maga meg nem tette. A szerző ugyanis maga van hivatva megállapítani, milyen alkotásának személyével kap- lalba hozatala nem érinti művészi hírnevét. A halályos szerzői joggal marad összhangban a javaslat 21. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a szerző vagyoni' érdekeinek érvényesítésére irányuló joga halálával — átruházás (22. §) hiányában — törvényes örököseire száll át. Ebben a tekintetben a javaslat érdemben nem változtat az 1921 : LIV. te. 3. §-ának 1. bekezdésén. Fenntartja a javaslat azt az elvet is, hogy az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog nem terjed ki a szerző jogára, s hogy az örökös nélkül meghalt szerzőtárs joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll.
