Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
MÁSODIK FEJEZET A szerző jogának korlátozásai. Az Első Fejezet a szerző jogát általánosságban határozza meg az alany, a tárgy ts a jogosítványok tekintetében. Az 1. § azonban már utal a korlátozásokra, s éppen a szerzői jogról szóló törvény hivatott elsősorban arra, hogy a szerző jogának korlátokat szabjon. Amint az 1‘. § kapcsán már volt róla szó, ezek a. korlátozások hozzák összhangba az egyéni szempontokat az összesség érdekeivel, akár közvetlenül, akár pedig egyeseknek érdekei alakjában jelentkezzenek. Ezek a korlátozások kifejezésre juttatják a szellemi alkotásnak azt a tulajdonságát, hogy létrehozása szorosan összefügg a társadalom adott szellemi állapotával, továbbá — nem utolsó sorban — a múlttal is. Mindezek az összefüggések a szerzőt is a nagy összességbe illesztik bele és egyéni alkotásának a nemzetben és a társadalomban gyökerező értékeit tárják fel. Másfelől azt is kifejezésre juttatják a korlátozások, hogy a szellemi alkotás bizonyos mértékig elszakad alkotójától és forgalomra alkalmassá válik annyiban, amennyiben vagyoni érdekű szempontokról van szó. Ehhez képest megenged a javaslat a szerző jogának bfconyos irányú és mértékű átruházását azzal a hatállyal is, hogy az átruházott jogot — bizonyos kivételekkel — a szerző többé nem gyakorolhatja. A szerzői jog átruházhatóságát a javaslat a szerzői jog tartalmának vagyoni vonatkozásaira korlátozza, állást foglal továbbá abban a kérdésben is, van-e helye átruházásnak a szerző vagyoni érdekű jogai összessége tekintetében. Ebben a tekintetben a javaslat nem állít fel korlátot, úgyhogy nincs akadálya olyan átruházásnak, mely a szerző jogának egészére vonatkozik, kivéve a szerző szellemi érdekű jogait, melyekre nézve az átruházásban rejlő önkéntes korlátozásnak nincs helye a javaslat 11. §-ának utolsó bekezdéséhez képest. Minthogy a javaslat szóhasználata szerint a vagyoni érdekű jogok összességét az értékesítés kifejezése jelöli meg, átruházásnak akár az értékesítés egyes módjára nézve, akár az értékesítésre nézve általában helye lehet. Ennyiben tehát mindenesetre fel lehet úgy fogni a javaslat álláspontját, hogy a szerzői jog általánosságban nem ruházható át, csupán az alkotás értékesítésének joga. Ebben a tekintetben azonban nem követi a javaslat a német a német—osztrák javaslatnak azt a rendszerét, mely szerint a szerzői jog mint ilyen nem tárgya az átruházásnak, csupán az egyes értékesítési jogok (Werknutzungsrechte). Kifejezetten gondoskodik azonban a javaslat megfelelő magyarázati szabályról, melynek értelmében az értékesítés megengedése — akár a szerző vagyoni érdekű jogának átruházásával jár, akár anélkül — kétség esetében csak a kifejezetten meghatározott értékesítési módra terjed ki. Az ezt kiegészítő további magyarázati szabályokról alább lesz szó. /. Önkéntes korlátozások. Az, hogy a szerző joga alkotására nézve mindenkivel szemben érvényesülő (abszolút) jog, nem lehet akadálya annak, hogy a szerző önmagát ne korlátozhassa e jogának gyakorlásában. Az abszolút dologi jog természetével az ily önkorlátozás összefér, amint ezt az abszolút dologi jogok példája is mutatja. Az ily önkorlátozás nem érinti ugyan az abszolút jog terjedelmét, amennyiben csupán az eredeti jogosult cselekvési szabadsága az, ami korlátozás alá esik, míg az, aki az ily korlátozás alapján az abszolút jogot vagy annak valamely részét gyakorolhatja, a lényegében csorbítatlan abszolút jogot gyakorolja. Mindazál'lal indokolt a szóbanlevő önkorlátozásoknak a szerző jogáról való lemondással egvbefoglaltan abban a fejezetben elhelyezése, mely a szerző jogának korlátozásairól szól. Indokolt azért, mert összehasonlítva a szerző jogának azzal a tartalmával, melyre nézve a Javaslat értelmében önkorlátozásnak sincs helye, világos, hogy a szóbanlevő önkorlá
